Vecsei H. Miklós rendezi az Opera otthonra első premierjét

Mozart népszerű daljátékát, a Szöktetés a szerájból című operát a Magyar Állami Operaház jövő hét szombaton (január 23-án) 19 órától a jegy.hu fizetős felületén mutatja be Vecsei H. Miklós új rendezésében és Varró Dániel új fordításában, a Kiégő Izzók videóanimációival kísérve.

Fotó: Picasa

Az évadban, a járványhelyzetre való tekintettel, egyszeri alkalommal tekinthető meg január 23-án, 19 órától a jegy.hu fizetős felületén Vecsei H. Miklós legújabb rendezése, a Szöktetés a szerájból című Mozart-darab, az Opera otthonra című sorozat első online premierje. Az előadás szólista szerepeiben a Magyar Állami Operaház tapasztalt énekesei, Miklósa Erika (Konstanze), Balczó Péter (Belmonte), Gábor Géza (Ozmin), Rácz Rita (Blonde) és Szerekován János (Pedrillo) hallhatók, míg a darab egyetlen prózai szerepét, Szelim basát a zenés színpadi produkciókban ugyancsak járatos Wunderlich József alakítja. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Halász Péter vezényli.

Vecsei H. Miklós nemcsak rendezte, de maga is írta a köztes párbeszédeket a szöveg-zene-látvány hármasára épülő feldolgozásában. A produkció animált vetítésekkel kísért, modern látványvilágát a több mint húszéves szakmai múlttal rendelkező Kiégő Izzók csapata készítette, míg a jelmezek Vecsei Kinga Réta munkái. A fiatalos hangvételű produkcióhoz Varró Dániel készített friss fordítást, akinek A varázsfuvola 2014-es zeneakadémiai produkciója után ez a második Mozart-daljátéka.

Vecsei H. Miklós nemcsak rendezte, de maga is írta a köztes párbeszédeket

A történet szerint az ifjú Belmonte a „szabadság, szerelem” kettősének jegyében száll síkra, amikor azzal a céllal keresi fel Szelim basa birtokát, hogy erővel vagy fondorlattal, de megmentse fogva tartott menyasszonyát, Konstanzét. Mindennek a legnagyobb gátja Szelim basa erőszakos beosztottja, Osmin, ám Belmonte segítségére vannak barátai, a fogságon Konstanzéval osztozó Blonde és Pedrillo, akik közül a fiatal lány iránt Osmin is gyengéd érzelmeket táplál.

1782-ben, Bécsben mutatták be a daljátékot, amelyet Mozart mindössze 26 évesen komponált. Noha sorrendben tizennegyedik színpadi műve, számos elismert kortárs és zenetörténész szerint is első olyan „nagy” operája, amiben kiteljesedett a tehetsége, és ezzel megalapozta rangját és tekintélyét a császárvárosban.