Zala a nyárra készül

Dobronakon a múlt hónapban írta alá Zala megye, Vas megye és a muravidéki magyar szervezetek között az immár hagyományossá vált éves kulturális és oktatási együttműködési megállapodást Garamvölgyi György, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke. A szerződést tizenharmadik alkalommal újítják meg, így megelőzte az országok közti megállapodásokat is.

G aramvölgyi György szerint Zalaegerszeg kisvárosból középvárossá fejlődött. A megyének korábban mindössze egy hivatásos művészeti intézménye volt, a Hevesi Sándor Színház. Két évvel ezelőtt a tíz esztendeje működő nyári színházat fölvették a hivatásos Szabadtéri Színházak Szövetségébe, ekkor megalakult a Zalai Nyári Színházak Kht. is Bősze Katalin menedzserigazgató, Merő Béla művészeti igazgató irányításával. Bősze Katalintól megtudtuk: a nyári színház két játszóhelyen is működik. Az egyik helyszín, az Egervári Kastély Egerszegtől tizenhárom kilométerre található, a másik pedig a város határában működik Alsóerdei Nyári Színház néven. Az idei évadban többek között Kleist Amphitrionját, Machiavelli Mandragoráját és a Farsang című színdarabot álmodják színpadra. Újdonság, hogy januártól befogadó színházként már működik a zalaegerszegi bábszínház. Igazgatója, Kovács Géza a kecskeméti bábszínház építője és korábbi igazgatója, a Maskarás nevű, óriás gólyalábasokból álló bábos csapat megalapítója. Kovács Géza szeptembertől kilenc színészből álló saját társulattal kezdi az évadot, akkorra elkészül az Ady mozi épületében kialakított önálló bábszínház. Bangó Attila gazdasági igazgató hozzátette, hogy bár a megyétől és a várostól minden támogatást megkaptak, a jelenlegi kormány nagyon megnehezítette a helyzetüket azzal, hogy az áfatörvény új rendelkezéseinek megfelelően a forgalmi adót nem igényelhetik vissza éppen most, amikor a város kulturális élete szempontjából nélkülözhetetlen beruházásokat valósítottak meg. Garamvölgyi György elmondta: a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központot rekonstruálták, ünnepélyes avatása a magyar kultúra napján volt. Az intézmény azóta a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ mellett fölvette a Közép-európai Kulturális Intézet nevet is. A házban működik a legjobb magyarországi tánccentrum, amely hat tágas teremmel kiszolgálja a városban sikeresen működő modern-, társas- és népitánc-mozgalmat. Zalaegerszegen a művészeti élet szereplői már tíz éve tudatosan készültek a határokon átnyúló kulturális integráció missziójára. Ezzel összefüggésben a ciklus végéig több régi, dédelgetett tervet is szeretnének még megvalósítani. Az egyik, hogy Szombathellyel közösen kéttagozatúvá tegyék a Hevesi Sándor Színházat. Szombathely szimfonikus zenekara híres, ott működne a zenés, Zalaegerszegen pedig a prózai tagozat. Ez a minőségi változás mellett mennyiségi növekedést, sokkal több előadást is jelentene, hiszen a két város közötti távolság alig ötven kilométer. Garamvölgyi György befejezésül hozzátette: a jelenlegi kormány megpróbálja belecsempészni a területfejlesztési törvénybe azt a törekvését, hogy a szocialista vezetésű Győr legyen a régió központja, amely egy másik háromszög, Bécs, Pozsony, Győr irányába vinné el a fejlesztések zömét. Szombathely és Zalaegerszeg összefogása megerősíthetné a már egyébként is létező, szerves, a Muravidékre is kiterjedő Vas és Zala megyei kulturális és oktatási együttműködést.
Sajnos a kormány költségvetésének csőd közeli állapota hatással van az önkormányzatok kulturális támogatására is. Ez a tendencia kiváltképpen sújtja az ellenzéki irányítású megyéket. A költségvetés hiányát a kormány ellenkező híreszteléseinek dacára semmiképpen nem az előző kormány által támogatott kulturális innovációk generálták, hanem a gazdaság mintegy két éve kialakult pangása. Ha így megy tovább, a szociális és az oktatási intézményrendszer gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik – véli.