Legújabb filmjében, a Leszármazottakban Endre László, a zsidó és roma deportálásokért felelős, német kollaboráns belügyi államtitkár fiát, Endre Zsigmondot szólaltatja meg. A film a februári 36. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezés díjában részesült. Vitéz Endre László fiának, Endre Zsigmondnak történetfilmje a Feketelista és a Porrajmos című filmekből sarjadt önálló hajtássá – emlékezik Varga Ágota. Anyaggyűjtés közben járt a kiskunfélegyházi múzeumban, ahol az igazgatónő megmutatta neki Endre László díszegyenruháját, amelyet fia, Zsigmond ajándékozott a múzeumnak. Endre Zsigmond a rendszerváltozás után Magyarországra költözött, s az első telefonhívás után hajlandó volt a kamera elé állni. Három évvel ezelőtt elkészült vele az első interjú, és Varga Ágota ráébredt: az anyag önálló filmre kívánkozik. Hatalmas kihívás manipulálás nélkül megszólaltatni a magyar történelem egyik vitatható személyiségének leszármazottját. Amikor a film történészszakértőjével, Ormos Mária professzorral megbeszélték a munkamódszert, úgy vélték: nem ártana szóra bírni hasonló fátummal megvert más leszármazottakat is. Ám mivel Endre Zsigmond gyerekei is hajlandók voltak nyilatkozni, egységessé, kerekké alakult az anyag, az unokák objektivitása ellensúlyozta a fiúi elfogultságot. Szavaiktól még árnyaltabbá finomult a történetben rejlő dráma katartikus fájdalma is. Mértékadó történészek, Ormos Mária, Szakály Sándor, Ungváry Krisztián szerint Varga Ágota empatikus rendezői módszere volt az egyedüli célravezető alkotói alapmagatartás. Velük ellentétben Karsai László, akit provokatív modora miatt történészkörökben sokan nem szívelnek, egy vitán kijelentette, hogy a Leszármazottak antiszemita, hazug film, mert a rendező nem mondta Endre Zsigmond szemébe, hogy az apja náci tömeggyilkos. Varga Ágota tisztában van azzal, hogy a szájbarágós ítélkezéssel agyoncsapta volna a filmet. A Leszármazottak
az Uránia és a Hunnia moziban látható, s műsorra tűzik majd a televíziók is.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
