Nem kifejező

Balás-Piri László író, 1956-os hős, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelmi és Társadalmi Kutatásért Közalapítvány kuratóriumi elnöke úgy érzi, az emlékműterv nem fejezi ki 1956 szellemiségét. Egyrészt nem közérthető, hiszen sem magyar fiatal, sem külföldi turista nem tud képzettársításos kapcsolatot teremteni a magyar forradalom és a vasoszlopok tömkelege között. Másrészt nem kifejező, hiszen az a szempont, amelyből a tervezők indulnak ki, nevezetesen, hogy a vascsövek a felvonulási tér síkjával ötvenhat fokos szöget zárnak be, semmitmondó. Balás-Piri László nem vonja kétségbe a fiatal tervezők ügybuzgalmát, hiszen a módszer: áldozatok, hősök sokaságát minél több objektummal kifejezni, nem példátlan a képzőművészetben, de ez a megoldás művészi zsákutca. Az egyforma kőtáblák, rudak egyvelege gyerekes próbálkozás annak megvalósítására: hogyan lehetünk egyszerre modernek és kifejezők. Balás-Piri László szerint ebben a tekintetben világszerte válsághelyzettel küzd a képzőművészet. Amint egy közösség érzéseit próbálják köztéri szobor formában kifejezni, a modern művészek jobbára csődöt mondanak. Az író azzal fejezte be gondolatait: „olyan emberek kérdezgetik tőlem, akik még nem látták a tervet: valóban olyan borzasztónak ígérkezik az emlékmű? A bajtársaim nem túloznak. Bizony, a terv elég borzasztó!”