Szembenézni segíthet

Íróasztal előtt pöffeszkedő, kegyetlen tekintetű ávós. Rozzant tábori ágyakon egymásra zsúfolt, elkínzott emberek. Ez a látvány fogadja az ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeumban az Ítélet nélkül – családok munkatáborokban című állandó kiállítás látogatóit, amelyet Hantó Zsuzsa történettudós, Rózsahegyiné Juhász Éva múzeumigazgató és Jeszenszky Iván író, egykori ebesi internált, a Kitelepítések című regény írója hosszú évek fáradságos kutatómunkájával állított össze. A kiállítást szombaton nyitotta meg Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Galgóczi Mihály, Ebes polgármestere.
Az ünnepség az 1997-ben felszentelt ebesi református templomkerti emlékműnél kezdődött, amelyen többek között Szécsi István, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnökségi tagja, Márton Attila országgyűlési képviselő és Mezei László, az ebesi Fidesz-szervezet elnöke helyezte el az emlékezés koszorúit. A Széchényi Ferenc Tájmúzeum udvarán folytatódott az ünnepség Jeszenszky Lara, énekművész valamint Somogyi Anett előadóművész műsorával, amelyben többek között Batári Gábor Irgalom és Kozma László Kitaszítottak című verse hangzott el. A műsorvezető Kövesdy Zsuzsanna, a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezető szerkesztője és a fölszólalók, Jeszenszky Iván író, Hantó Zsuzsa történész, Rózsahegyiné Juhász Éva múzeumigazgató egybehangzó véleménye szerint az állandó kiállításnak önmagán túlmutató küldetése van. Nyerjenek végre teljes erkölcsi rehabilitációt azok az emberek is, akik a máig alig ismert tizenkét hortobágyi, gulágrendszerű zárt munkatáborban szenvedtek ítélet nélkül az államszocializmus ötvenes éveiben!
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke megnyitóbeszédében egyebek között elmondta, hogy az életszerű, sokkoló tárlat hiteles és megdöbbentő mementót nyújt a világtörténelem egyik legpusztítóbb eszmerendszerének bűneiről. Többek között arra is figyelmeztet mindenkit, mennyire értelmetlen dolog arról vitatkozni, hogy melyik totalitárius eszme, a fasizmus vagy a kommunizmus követett el nagyobb bűnöket az emberiség ellen. Legalább ennyire fontos, hogy a nép végre eljusson odáig, ne csak az erényeire legyen büszke, hanem legyen képes végre szembenézni saját gyengeségeivel, hibáival, bűneivel, és bölcsebben, tárgyilagosabban, felnőtt módján tudja megítélni önmagát: „Hiszek abban, hogy a kiállítás e felnőtt és higgadt tartás kialakításához segíti a gyermekeinket is” – mondta Pokorni Zoltán.