Újabb verseinek vezérszólama a feltétel nélküli keresztény hit. Az Isten – mint megunt feleség című versében a félig-meddig hívő emberek hitének lagymatagságát fájlalja. Ennyire jellemző volna az újkor emberére a langyosság?
– A Biblia gyakran hasonlítja Isten és az egyház viszonyát a házassághoz, ami az egy test egy lélekként való összetartozást jeleníti meg. A fej Jézus, a test az egyház. De az ember nem tud mit kezdeni a szabad választás isteni ajándékával. A szabad akaratunkból elkövetett tetteinket, ha rosszak, Istenre hárítjuk, ha viszont jók, akkor magunkra vagyunk büszkék – tisztelet a kivételeknek, akik ismerik a hála szavait is. Az egész huszadik század gondolati vezérszólama, hogy mi, emberek az összes gaztettünket Istenre kenjük. Ismeri ön is a téves gondolatot: ha ezt megengedte, akkor nem is létezik. Én magam is sokáig így gondolkodtam. A versben azt a felvetést teszem próbára, hogy Isten csak úgy tehette volna jobbá a világot, ha szabad akarat nélkül teremtett volna meg bennünket. Akkor viszont, valószínű, rabszolgasorsunk ellen lázadnánk.
– Verseinek másik vezérszólama az anyaszeretet. Összefügg egymással a kétféle szeretet?
– Igen, mert Isten mindannyiunk teremtője e világon, az édesanyák pedig mindenkinél egyénileg teljesítik be a teremtést. Az anyaversek mégsem teoretikus meggondolásból születtek, hanem egy nagyon is konkrét életállapot leszűrődései. Édesanyám idős kora és betegsége olyan helyzetet teremtett, amelyben jobban megismerhettük egymást, mint korábban. Kilencvenhét éves korában halt meg, de igazából betegsége idején találtunk egymásra.
– A kötet harmadik motívuma a barátság, amely kicsúcsosodik az eltávozott költőtársnak ajánlott záró versben. Mit jelentett önnek és barátainak, a Kilencek költőcsoportnak Rózsa Endre halála?
– A Kilencek nevű költőcsoporthoz tartozik Utassy József, Kiss Benedek, Konczek József, Győri László, Kovács István, Péntek Imre, Oláh János – a férjem –, valamint az elhunyt Rózsa Endre. Halála annak jelképévé vált, hogy elindultunk az életnek egy másik, fájdalmas, de elkerülhetetlen minősége felé. Bandi lovagias, tiszta szándékú, egyenes gerincű ember volt, nemcsak költőként, barátként is nagyon sokat jelentett számomra. Utolsó, posztumusz verseskönyvét én adtam ki a Széphalom Könyvműhelyben, sajnos összes versei kiadása eddig még nem sikerült.
– Negyedik, fő pillére a tradíció iránti vonzódás.
– Zanussi, a lengyel rendező mondja: a földi élet túl rövid ahhoz, hogy csak saját tapasztalataink alapján el tudjunk benne igazodni. A legnagyobb segítséget az írónak is azok tudják nyújtani, akik a tapasztalataikat ránk örökítik művészi alkotásokban. A művészeten túl a hagyomány ad igazi fogódzót a hétköznapokban is. Nélküle partra vetett halak vagyunk. Az irodalom missziója, hogy az esztétikai érték tartósítóeszközével örökítse át a hagyományt és az erkölcsi törvényeket.
– Mit gondol arról, hogy Magyarországon az erkölcsnélküliség elharapózott?
– Nehéz helyzetben vagyunk egyénenként és közösség tagjaként is. Magyarország jövője kiszámíthatatlannak látszik. De már annyi nagy kataklizmából kikerült az ország, talán ebből is kikeveredünk. Persze, nem elég csak bizakodni ebben, de mindenkinek meg is kell tennie mindent az értékek megőrzéséért, különben elpusztulhat közösségünk. Most is a nemzethalál kísértetével viaskodunk, de mintha nekünk erre szükségünk is lenne, hogy ébren maradjunk.
origo.hu
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét
