Bizonytalan az MTFK jövője

Hiller István és Grunwalsky Ferenc ígérete ellenére sérülhet a Magyar Történelmi Film Közalapítvány szuverenitása, a szervezet ezért határozottan tiltakozik a Magyar Mozgókép Közalapítványnyal való egyesítés ellen. A 2006 januárjában közalapítvánnyá vált szervezetet működtető történészek és filmesek korábbi állásfoglalásukban leszögezik: kuratóriumuknak egyetlen olyan tagja sincs, aki a kulturális élet területén a központosított, tehát egyetlen ízlésrendet érvényesítő támogatási rendszer híve lenne.

A Magyar Történelmi Film Alapítvány tizenöt esztendeje jött létre. Az időközben közalapítványnyá átalakult grémium nevezetessé vált megbízható, kontraszelektív szempontoktól mentes döntéseiről. Meglehetősen kevés pénzből (1993-tól 2006-ig összesen 2,9 milliárd forintból) támogatott 250 játékfilmet és több mint 600 dokumentumfilmet. Az alapítvány minden évben eltérő, általában 150 millió forintos támogatást kapott. 2006-ban – az 1956-os dokumentumfilmekre elkülönített kerettel együtt – a támogatás összege 322 millió forint volt.
Kósa Ferenc filmrendező, elnök, Szakály Sándor történész-főtitkár és Sára Sándor rendező-operatőr, a kuratórium tagjai szombaton sajtótájékoztatón jelentették be: kétségessé vált a Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) jövője, mert egy kormányhatározat alapján beolvasztanák őket a Magyar Mozgókép Közalapítványba (MMK). Kósa Ferenc elmondta, hogy az állásfoglalásukat tavaly augusztus 25-én elküldték a kultuszminiszternek, azóta sem kaptak igazán érdemi választ. Bár Hiller István kijelentette, hogy semmiféle veszély nem fenyegeti az MTFK szuverenitását, a részükre elkülönített százmillió forintot a minisztérium már az MMK számlájára utalta. Hiller tervei szerint az MTFK az eddigi gyakorlattal ellentétben nem írhat ki önálló pályázatot, megszűnik a kuratóriuma, csupán az MMK egyik alárendelt szakkollégiumaként, formálisan működne, ami vállalhatatlan. Szakály Sándor egyértelmű jelzésnek tartja, hogy az idei költségvetésben már semmiféle támogatási összeg nem szerepel. Immár az MMK kezében összpontosul minden filmes támogatás – ez is a Kádár-kor diktatórikus szellemének visszatérését jelenti.
Sára Sándor szerint farizeus dolog, hogy az idei filmszemlét Fábri Zoltán filmrendező emlékének szánják, hiszen ő volt a kádári ízlésterror elleni szellemi küzdelem egyik élharcosa. Továbbá felhívja arra a figyelmet, hogy az MTFK alapítója tizenöt évvel ezelőtt nem a kormány volt, hanem a parlament, tehát a kormánynak nincs joga a parlament megkerülésével dönteni a közalapítvány sorsáról.