Besúgók és besúgottak kultrendezők társaságában

A magyar besúgófilm mellett egy zombimozi, John Hillcoat kultrendező új filmje, a török-olasz Özpetek legújabb darabja vonz a moziba.

Fékezhetetlen

John Hillcoatot 2005-ös rendezői áttörése, Az ajánlat óta hatalmas kultusz övezi, s bár Az úttal néhányaknak megrendült a bizalma az ausztrál filmkészítőben, ő most visszatért tettestársához, Nick Cave-hez, és egyszeriben mintha minden meg is oldott volna. Az ajánlat balladai hangulata egyértelműen az elsősorban zenészként jegyzett polihisztor érdeme volt, aki forgatókönyvével és zenéjével más magasságokba emelte a filmet. Cave ezúttal Matt Bondurantot adaptálta vászonra, a főszerepekre pedig olyan neveket sikerült megnyerni, mint Tom Hardy, Shia LaBeouf, Guy Pearce és Gary Oldman. Bár az alkotás végül Cannes-ból üres kézzel távozott, ez senkit ne tévesszen meg, a díjtalanság mit sem von le az alkotás érdemeiből.

A történet a nagy gazdasági világválság idején játszódik, és három szeszcsempész fivérről szól, akik korrupt bűnüldözőkkel hadakoznak – s teszik mindezt meglehetősen brutális módon. Hillcoat új filmjében erőszakosságban ezúttal sincs hiány, s egy falatka humort is fellelhetünk a véres jelenetek között.

Titokzatos társulat

Ferzan Özpetek immár tizenöt éve meghatározó tagja a nemzetközi szerzői filmes közösségnek. Első nagyjátékfilmje, a Törökfürdő itthon is hatalmas népszerűségnek örvend, s beszédes adat, hogy a török-olasz rendező valamennyi alkotása megfordult a hazai mozikban – ami nagy szó, tekintve, hogy 2-3 évente stabilan rendez a direktor egy-egy új filmet. A Titokzatos társulat úgy tartalmazza Özpetek szerzőiségét, hogy közben azért egy munkásságától kissé idegenebb darab benyomását kelti. Ugyanakkor magas színvonalú, szórakoztató mozi a Titokzatos társulat, amelynek pályakezdő színész főszereplője új albérletbe költözik, amelyről kiderül, hogy szellemjárta ház. A szellemekről megtudjuk, hogy ők is színészek voltak, akik elsősorban elrendezetlen e világi ügyük miatt kísértenek a házban, főhősünk pedig az első ijedség után nemcsak szóba elegyedik velük, de össze is barátkozik a tehetséges művészekkel. Özpetek filmje a furcsa tartalom ellenére nem misztikus thriller, a fantasztikus alaphelyzet viszont jól felrázza a rendező jól megszokott szerzőiségét.

Drága besúgott barátaim

Nem, nem A mások élete című német film magyar mutációja ez az ügynökfilm: de nem ezért marad bennünk hiányérzet a vége felirat után (részletes kritikánk itt olvasható). Az elsőfilmes gyerekbetegségek – elsősorban a felesleges jelenetek erőltetésére gondolunk – mellett egyfajta túlzott óvatosság is okolható mindezért. Több feszültséget, több érzelmi szikrát is elbírt volna a történet a lecsúszott íróról, akiről kiderül, hogy a barátairól írt jelentéseket. Cserhalmi Sára, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett rendező első játékfilmje a már említett hibákkal, a színészekben rejlő lehetőségek (Cserhalmi György – interjú a színművésszel itt – mellett Derzsi János, Benedek Miklós, Csuja Imre, Mácsai Pál) nem maradéktalan kihasználásával együtt is érdemes a figyelemre: anélkül képes ugyanis a mai állapotok, a lecsúszott és megtépázott értelmiségi figurák elégikus, helyenként megmosolyogtató magándrámáinak a felvillantásával megidézni a nyomasztó múltat, hogy erőltetett flashbackekkel terhelné a történetet. Ráadásul nem ítélkezik, helyette viszont kérdések garmadáját piszkálhatja elő az erre fogékony nézőből. És ami még inkább öröm: Cserhalmi Györgyöt látni a vásznon.

A kaptár – Megtorlás

Megnyugtató tudni, hogy minden emberi törekvés ellenére a zombik újra és újra visszatérnek, s mindig újabb emberéleteket követelnek. Utóbbi pedig azért jó érzés, mert hiába fogy az emberiség létszáma, utánpótlás mindig akad. A kaptár éppen tíz éve költözött át a vászonra. Addig számítógépes játékként hódított, s a gyártó Sony stúdió tulajdonképpen reklámnak szánta az alkotást. Milla Jovovich azonban olyan lelkesen és hatékonyan menekült az életéért, hogy a világszerte elért 100 millió dollár feletti eredmény folytatásra sarkallta az alkotókat. Pontosabban folytatásokra, mert a Megtorlás már az ötödik epizód a Resident Evil szériában. Valamennyinél sikerült gátat szabni a költségvetésnek, így a franchise nagyjából stabil kasszasikereket eredményezett ez idáig (Sőt a negyedik rész Túlvilág volt a legnagyobb anyagi siker mostanáig). A mostani epizódban a zombik már leigázták az emberiséget, az emberek pedig kis csoportokban rendezkednek be a túlélésre. A lényeg viszont ismét ugyanaz: túlerőben lévő zombik harcolnak az emberek ellen.

A korábbi hetek csinos mozibemutatóiért katt ide hamar!