Miniszter a bizottság előtt: Balog beszámolt, Novák bírságot kapott

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán megtartotta éves beszámolóját a parlament kulturális bizottsága előtt. Novák Előd „csúcsformáját” futotta.

Még mielőtt hétfő délután a humán tárca hároméves munkáját értékelte volna, délelőtt a parlament kulturális bizottsága előtt a kormány kultúrpolitikájáról számolt be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A tárcavezető elmondta: minisztériuma szűkebb értelemben öt, de legalább hét szakmai terület munkáját hangolja össze − természetes „összefonódás” az oktatás és a kultúra területén van −, a kormány kultúrpolitikájának megvalósulását pedig segíti, hogy e területek egy csúcsminisztérium alá tartoznak. Példaként említette az önkormányzati iskolák állami fenntartásba vételét: a miniszter szerint ez olyan átfogó kulturális programok megvalósítását is segíti, mint az olvasás népszerűsítése, de az olyan emlékéveket is hangsúlyosabbá teheti, mint az idei Gárdonyi-emlékév.

Balog Zoltán szerint az is szerencsés, hogy kultúra és a társadalmi felzárkóztatás ügye egy tárcához tartozik: a mélyszegénységben lévő társadalmi csoportok felzárkóztatása, integrációja ugyanis esélytelen kulturális háttér megléte, a kulturális identitás megerősítése nélkül. E kapcsán elismerően szólt a nemzetközi hírű gitárművész, Snétberger Ferenc tehetséggondozó kezdeményezéséről, a Snétberger Központról, amely magyar és norvég támogatással az egész Kárpát-medence területén nyújt tehetséges roma fiataloknak felzárkózási lehetőséget.

A miniszter beszámolt arról, hogy sikeresen zajlott le a vidéki közgyűjteményi és közművelődési rendszerek átalakítása. 2012 végéig 72 milliárd forint jutott a területi, illetve szociokulturális hátrányok leküzdését célzó pályázatokra európai uniós társfinanszírozásban − ez 2000 múzeumot, könyvtárat, közművelődési intézményt, 1723 oktatási intézményt érintett.

Jelentős beruházásokat is sikerült végrehajtani: Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Békéscsabán és Tatabányán adtak át Agora és Agora Pólus intézményt: 300 milliárd forint jutott turisztikai-kulturális, 6,5 milliárd pedig informatikai fejlesztésekre. Több mint 600 kistelepülést érint az integrált közösségi szolgáltató terek (ikszt) 30 milliárd forintos kerettel kiírt pályázata. Az ikszt-k és Agorák programjaira, szakmai fejlesztésére 1 milliárdos keret áll rendelkezésre.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alapjain tavaly létrejött a Forster Központ, amelybe november 30-án beolvadt a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MG) is. Az MG korábbi pályázatai alapján 8 milliárd forint jutott európai uniós társfinanszírozásban jelentős műemlékek felújítására. A kormány további 5 milliárddal támogat négy kiemelt programot – Eszterháza, Somogyvár, Ozora, Edelény −, míg a hatvani Grassalkovich-kastély 3 milliárdból újulhat meg.

Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesben, a Múzeumi Negyedben 120 milliárd forintból öt új múzeumépület jön létre, újjászületik a Városliget is – a fővárossal közösen megvalósuló Liget Budapest program keretében a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Fővárosi Nagycirkusz is megújul. A miniszter elmondta: rövidesen kiírják a nemzetközi tervpályázatot, amelynek előkészítésére és lebonyolítására 250 millió forintot rendelt a kormány.

A jobbikos Novák Elődöt mindenekelőtt az érdekelte, miért nem váltották le Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről, s nehezményezte, hogy a miniszter is kitartott a „provokátor” mellett.

A roma integrációs program minősítése mellett további kérdéseiben is visszatért Alföldi Róbert személyére, kiállt amellett, hogy Koltay Gábor történelmi filmet rendezhessen, majd a Kuruc.info egyik cikkének ismertetése kapcsán antiszemita felhangú jelzőkkel illetett közszereplőket – három figyelmeztetés után megvonták tőle a szót. A bizottság elnöke, L. Simon László javaslatára végül a bizottság pénzbírsággal sújtotta Novák Elődöt.

Akadtak persze értékelhető aggodalmai is, ám Balog Zoltán megnyugtatta: a kormány támogatja a Trianon Múzeum működését, továbbá az 1956-os múzeummal is finanszírozási szerződést köt. Novák Alföldi Róberttel kapcsolatos megjegyzéseire úgy reagált: időnként érdekes és szórakoztató is lehet összeesküvés-elméleteket hallgatni.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője, Karácsony Gergely „népszerű facebookos témákkal” is előhozakodott: például, milyen szakmai érvek alapján döntött a miniszter Fabényi Júlia kinevezése mellett a Ludwig Múzeum (Lumú) élére, tervezi-e átalakítani a kultúrafinanszírozást, abban pedig milyen szerepet szán a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA). Majd Karácsony elismételte, amit egy hónapja az egri Music Hungary konferencián már elmondott: hiba volt, hogy a PANKK-ot (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) megszüntették.

A kulturális bizottság elnöke, L. Simon László többek között azt vetette fel: igaz, hogy Európában a könyveknek még csak 3 százaléka kel el elektronikus formátumban, ám az Amerikai Egyesült Államokban a könyvpiacnak már több mint 50 százalékát uralják az e-könyvek. A trendet látva elgondolkodtató, szerencsés-e, hogy Magyarországon az e-könyv áfája 27 százalék – jobb volna az új formátumot a papírkönyvekhez hasonlóan 5 százalékos áfával terhelni.

Balog Zoltán a képviselői kérdésekre elmondta: a Lumú vezetői posztjára kiírt pályázaton nemcsak pályázatok, hanem életpályák is versenyeztek – ezért esett a választása Fabényi Júliára. Mint kiderült: a Múzeumi Negyedbe kerülő új Ludwig Múzeum koncepcióját kidolgozó csapat tagja az intézmény távozó vezetője, Bencsik Barnabás is.

Az MMA kapcsán Balog Zoltán elismerte: félreérthető volt a HírTV Péntek8 című műsorban elhangzott, múlt év novemberi nyilatkozata, amelyet úgy értelmeztek, a kormány a teljes kultúrafinanszírozást az MMA-n keresztül kívánja megoldani. Balog hangsúlyozta: a kultúrafinanszírozásnak több lábon kell állnia. Ezek közé tartozik a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), az MMA, az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az NKA működése jó, ebben politikai egyetértés van a kormány és az ellenzék között. További cél a magántőke erőteljesebb bevonása is: példaként a Budapest Music Centert (BMC) és a Kogart Kortárs Művészeti Gyűjteményt említette a miniszter.

Az e-bookok áfájának csökkentését a tárca elvben támogatja, de igazodnia kell a nemzetgazdasági miniszter adópolitikájához is – mondta Balog Zoltán. Beszámolójából kiderült: az e-könyv áfája azért 27 százalék – nem pedig 5 százalék, mint a papírkönyveké vagy a hangoskönyveké −, mert szolgáltatásnak minősül.