A Munkácsy-kiállítás egyik célja, hogy a festő kevésbé ismert műveit is bemutassák a közönségnek, a XIX. századi művész munkássága újra az őt megillető helyre kerüljön – mert halála után sok kritika érte –, és hogy megmutassa, voltak zseniális magyarok, akik külföldön is megállták a helyüket – mondta az Amerikában élő műgyűjtő.
Az Ásító inas fogadja először a kiállításra érkezőket. A 37 művet bemutató tárlat ezenkívül még olyan ismert Munkácsy-alkotásokat is felvonultat, mint a Készülődés a papa születésnapjára vagy a Cigányok az erdő szélén. Része a kiállításnak Hans Temple és Rippl-Rónai József Munkácsy Mihályról készített arcképe is.
Bakó Zsuzsanna művészettörténész az MTI-nek elmondta, a soproni Munkácsy-kiállításon a Reök Paula arcképe a legkorábbi műve a festőnek, 1863-ból. A legkésőbbiek pedig az 1880-as évekből valók, mint például a Ballada, a Hímző leány vagy a Pásztorlány az erdőben. Közlése szerint a soproni tárlat megjeleníti a művész valamennyi korszakát. A nagyközönség február 10-ig nézheti meg Sopronban a Munkácsy-kiállítást.
A leghűségesebb város azért is méltó helye a tárlatnak, mert Munkácsy is mindig hű maradt magyarságához – hangsúlyozta a képek tulajdonosa, a Munkácsy Mihály Alapítvány létrehozója, aki szeretné Munkácsy-évnek nyilváníttatni 2014-et, a festő születésének 170. évfordulóját.
A szervezők korábbi közlése szerint ennyi festményt bemutató Munkácsy-tárlat még nem volt vidéken.
Sopronból Békéscsabára viszik tovább a tárlatot, majd Münchenbe, Sanghajba és Moszkvába.
