Sziget: élet a Nagyszínpadon túl

Nem zajos felfordulás: minden eddiginél sokszínűbb kulturális program a fesztiválon.

Sokan még mindig csak egy zajos, értéktelen felfordulást látnak a Szigetben, és talán fel sem merül bennük, hogy a fesztivál az ország egyik arcát mutatja a külföldiek felé. És ha körülnézünk a Hajógyári-szigeten a rendezvény alatt, azt mondhatjuk: igen vonzó arcát. Hiszen nagynevű fellépőket a világ minden pontján le tudnak igazolni, de a Szigetet jellemző kulturális sokszínűség talán valóban egyedülálló. Nem nagyon tudunk úgy elindulni a rendezvény helyszínén, hogy ne ütközzünk valamilyen művészeti produkcióba vagy múzeumi kiállításba.

– Tavaly erősítettük meg a koncepciónkat, hogy az összművészet nagyobb teret kapjon a fesztiválon – mondta el lapunknak Szép Fruzsina programigazgató. – Ennek része többek között az a művészeti pályázat is, amelynek eredményeként harminc képzőművész – így Wahorn András, Szőke Gábor Miklós, vagy a Hello Wood csoport – alkotásait mutatjuk be a Szigeten. Tovább bővült a tavaly létrehozott Art Zone művészeti körzet is, ahol az installációktól a képregényen át a betonszobrászatig rengeteg minden várja a közönséget.

A képzőművészet mellett a fesztiválon évek óta kiemelt szerepet kapnak a cirkuszi és új cirkuszi előadások, valamint az utcaszínházi produkciók. Tavaly került be először, és idén sem maradt ki a programból az opera, amely elsőre fesztiválidegen elemnek tűnhet, ám ha valaki betéved az összművészeti sátorba, meggyőződhet róla, hogy a Szigeten a Magyar Állami Operaház művészeinek tolmácsolásában Verdi és Puccini legalább olyan menő, mint Deadmau5 vagy az Outkast, sőt! Az opera és a kortárs színház helyszíne közelében található a Múzeumi Negyed, ahol 16 hazai és külföldi intézmény mutatkozik be a közönségnek.

Az idei év az évfordulók jegyében telik a Szigeten. – A rendszerváltás és a Berlini Fal leomlásának 25. évfordulója tiszteletére a Kelet-Európa Vurstli nevű helyszínünkön egy különleges installáció készül – mesélte Szép Fruzsina. – Egy 25 ajtóból álló fal, amelyeken az egykori szocialista blokk országaiból érkező fiatal művészek hagynak emlékképet és korrajzot magukról és a szüleik, környezetük emlékeiről. Ugyanezen a helyszínen a Közös Siker programsorozat részeként dokumentumfilmek, interaktív eszközök, videoblogok segítségével emlékezünk a vasfüggöny lehullására.

A Rendszerváltás 25 elnevezésű programsorozathoz kapcsolódik Kunckel Zoltán, Juhász Péter és a Healium fényinstallációja, a Budapest angyala is, amely Csilla von Boeselagernek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójának állít emléket, aki 1989-ben kiemelkedő szerepet játszott a hazánkba érkező menekültek megsegítésében. Az installáció ma esti megnyitóján részt vesz Matei I. Hoffmann, Németország budapesti nagykövete is. – Ez az idei Sziget talán legemberibb, legbensőségesebb eseménye – fogalmazott a programigazgató.

A sziget keleti felében, a Nagyszínpadhoz közel található a Rubik Sziget és a Logikai Játékok Sátra, amely a 40 éves Rubik-kocka és a 70. születésnapját nemrég ünneplő Rubik Ernő előtt tiszteleg. – A kocka az ország ikonikus szimbóluma, ezért is volt fontos számunkra, hogy méltó helyszínt biztosítsunk neki a fesztiválon – hangsúlyozta Szép Fruzsina.

Önálló helyszínt kapott a rendezvényen a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM). Az intézmény éppen a Rubik Szigettel szemben állította fel látványos sátrát, amelyben az érdeklődők megismerhetik a legnagyobb hazai múzeum és filiáléinak roppant gyűjteményét.

– A szigetes megjelenésünk egy múzeumi brandépítés része – mondta el megkeresésünkre Császtvay Tünde, az MNM főigazgató-helyettese. A Nemzeti Múzeumnak az ország legrégebbi múzeumaként meg kell mutatnia, hogy a nemzeti múlt értékeit izgalmas és szórakoztató formában is a közönség elé lehet tárni. Olyan korosztályokhoz is szeretnénk eljuttatni ezt az üzenetet, akik másként nem találkoznak a múzeumban őrzött kincsekkel. A Sziget Fesztivál remek lehetőséget biztosít, hogy a mai kor kihívásainak megfelelve, a fiatalok minden igényét kielégítve beszéljünk nemzeti történelmünkről és hagyományainkról.

– Két alapmotívum jelenik meg a kiállításon – folytatta a főigazgató-helyettes. – Az MNM és vidéki tagintézményeinek közös tárlata a látogatókat földrajzi utazásra viszi hazánkban, ugyanakkor egy történelmi tablót is eléjük tárunk a legújabb technikák felhasználásával. Pintér Réka látványtervezővel közösen alakítottuk ki a kiállítást, amelynek fő üzenete az újraértelmezés. A múltat a jelenből különféle olvasatokon keresztül érthetjük meg, és ezek segítenek elboldogulni a jelenben. Hiszen aki nem ismeri a múltját, nehezen érti meg a jelenét és nem tudja felépíteni a jövőjét. Mi ehhez a megismeréshez nyújtunk segítséget.

– Mindemellett a fesztiválra érkező külföldi látogatóknak is szeretnénk bemutatni a múzeumot, remélve, hogy a látványos kiállítás hatására itt-tartózkodásuk alatt felkeresik az intézményünket – tette hozzá a főigazgató-helyettes. És hogy ez messze nem hiú ábránd, bizonyítja, hogy a rendezvény első két napja alatt már több száz szigetlakó érkezett a Nemzeti Múzeumba megtekinteni a kiállításokat, tudtuk meg Császtvay Tündétől.

A Sziget egy hete alatt tehát minden adott ahhoz, hogy a fesztiválozók nyakig merüljenek a kultúrába, és minél alaposabban megismerjék hazánkat. – Bízom benne, hogy a látogatóink vannak annyira nyitottak, hogy magukhoz engedik ezeket a kulturális élményeket – fogalmazott Szép Fruzsina programigazgató. – Hiszem, hogy a fesztiválozók innen hazatérve másként tekintenek majd a múzeumokra, az utcaszínházra, az új cirkuszra, az installációkra, rájönnek, hogy az opera is lehet ugyanolyan izgalmas, mint bármelyik könnyűzenei program. Az itt átélt élmények hatására új életformát alakíthatnak ki maguknak, amelynek immár része az összművészet, és így maguk is kultúrafogyasztó emberekké válnak.