Boldog lovak az elvarázsolt képtárban

Évente félmillió embert vonz az Apassionata lovas show-ja, amelynek sztárja alig hatvanhárom centiméter.

Ember és ló több ezer éves, bajtársias történelmének egyik öröksége az a mély érzelmi kapcsolat, amely már első találkozáskor kialakulhat ló és lovasa között. De egy ló láttán még annak is hevesebben dobog a szíve, aki sosem ült nyeregben – így van ez sporteseményeken, lovasrevükön is. Utóbbiak története a XVI-XVII. századra nyúlik vissza: miután az európai uralkodóházak sorra alapítottak lovasakadémiákat, lovak és lovagok előadásában lovasbaletteket is rendeztek. A legjelentősebb ilyen előadást 1666-ban tartották Bécsben, I. Lipót lakodalmán – a bécsi Spanyol Lovasiskola bemutatóin sejthetjük, milyen látványban lehetett része a Magyarországot megszálló törökök kiűzéséről is híres uralkodónak.

Az Orosz Balett alapítójának, Szergej Gyagilevnek egyik híres táncosa és koreográfusa, Leonyid Mjaszin a huszadik századi párizsi művészélet kedvelt alakja volt. Ám még Picasso barátsága sem inspirálta olyan, elsőre vadnak tűnő gondolatra, amire fia, a Németországban élő Peter Massine jutott: lovasrevüt társítani egy balettelőadással. Igaz, piruettezni táncos és ló egyaránt tud, ám a végleges elhatározáshoz Budapest és Román Sándor koreográfus is kellett.Peter Massine üzletember 2004-ben alapította meg Európa legnépszerűbb lovas show-ját, az Apassionatát, amelynek neve csak egy p betűvel kurtább Beethoven leghíresebb szonátájának címétől – a szenvedély, amelyet magában hordoz, semmivel sem kevesebb. Massine sem táncos, sem lovas múlttal nem bírt: egyszerűen magával ragadta a közönség lelkesedése egy lovas show-n. Társulatának előadásaira ma már évente félmillió néző kíváncsi. Az Apassionata 2006 karácsonya előtt jött Budapestre, hogy többek között Kassai Lajos lovasíjászaival, Lezsák Levente lovaskaszkadőrrel, a Lázár testvérekkel, s nem utolsó sorban Román Sándor társulata, az ExperiDance táncosaival népszerűsítse a lósportot a Sportarénában. Az Epona spanyol lovasiskola alapítója, Borsó Béla ajánlására azt az estet Román Sándor koreografálta, aki így olyan rendezők sorába kerülhetett, mint Gert Hof.

Peter Massine jó emlékei között őrizte a budapesti fellépést, s idén újra megkereste Román Sándort, aki társproducerként is jegyzi az Apassionata legújabb show-ját. Az arany nyom című előadás táncosait Román Sándor és az ExperiDance válogatta, az ExperiDance új nemzetközi tánckara a budapesti próbateremben tanulta be a koreográfiát is. Minden további a szászországi Riesa sportarénájában készült, ahová e sorok íróját is meghívták az európai turné első előadására.Kilencven közreműködő, negyvenhat ló és három szamár – már a számok is lenyűgözők. Az előadás kerettörténete Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művére rímel: a főhős Madeleine egy eltűnt mosolyt keres egy elvarázsolt múzeumban, amelynek – vetített − képei egymás után megelevenednek. Az arab, azték, breton, fríz, menorquin, andalúz, quarter, és az ősi csataló hatalmas leszármazottja, a shire lovak akrobatái, együttműködve a balettosokkal így „jutnak el" aranypalotába, a tenger mélyére, repülőtérre, a tűz birodalmába, a csillagok közé. A szépséget kereső, lélegzetelállító vagy épp humoros jelenetek közül a legismerősebb a puszta fogat, amelyet itt nem öt, hanem hat lóval mutatnak be, s a német nyelvterületen régóta bevett „magyar postának" hívnak. Az est sztárja természetesen Charlie, a shetlandi póni, aki  tudományával nem marad el a nagyoktól, ám mindössze hatvanhárom centiméter magas – hozzá képest Napóleon, a miniszamár is langaléta a nyolcvan centiméteres magasságával.

Egy előadás délután, egy pedig este – többezres nézősereg, rengeteg gyerek, a siker fergeteges. S a lovak másodszorra is éppoly jókedvűek. A titkokra természetesen a kulisszák mögött – a fűtött istállókban − derül fény. Mint kiderül, az Apassionata lovai és szamarai jókedvükből mutatják be újabb és újabb kunsztjaikat – ugyanis boldogok. Ezért van az istállóban rend, tisztaság, kényelem, kellemes hőmérséklet. Nincs egy hangos szó, verbális vagy fizikai erőszaknak itt a hírét sem ismerik. S nemcsak a lovak sörényét fonják be, a baráti viszonyt sem hanyagolják a német, francia, spanyol és portugál lovasok. Charlie suttogója, az egykori olasz súlyemelőbajnok, Bartolo Messina a jeleneteiben hét különböző lóval is „elbír" egyszerre: a shetlandi póni mellett fríz, luzitán, arab, andalúz, karthúziai és egy welsh keverék szerepel együtt. Halk szó, testbeszéd: ennyi elég ahhoz, hogy megértesse magát velük. Csupán a csacsik trénereinek van nehéz dolga: bár a szamarak épp olyan intelligensek, mint a lovak, csökönyösek: csak azt tanulják meg, amihez kedvük van. Ezért szamarak.Németország lovas kultúrája miatt is irigylésre méltó helyzetben van: egy-egy családnak errefelé nem jelent akkora terhet, ha fia, lánya lovagolni szeretne – az Apassionata közönsége ezért rendre teli van szakértő szemmel is látó gyerekkel. A show egyébként Münchenben készül letelepedni: 2016 elejére az Allianz Aréna közelében épül meg ötvennégyezer négyzetméteren az Apassionata Park, amelynek csak egy része lesz a színház. Ha nincs show, ide akkor is bejöhet majd bárki − a lovak közelsége emberré tesz.