Donald Sutherland 80 éves

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli július 17-én Donald Sutherland.

Az Atlanti-óceán partján fekvő Saint John városában született, és Új-Skócia Bridgewater nevű kisvárosában nőtt fel. Már tizennégy évesen rádiós lemezlovas volt, de esze ágában sem volt, hogy színész legyen. A torontói egyetem mérnökhallgatójaként lépett be az intézmény színjátszó csoportjába, és az elismerő vélemények hatására döntött úgy, hogy kipróbálja a színészi pályát.

Először a londoni Királyi Zene- és Drámaművészeti Akadémiára akart beiratkozni, de 193 centiméteres magassága és nem túl megnyerő arcberendezése miatt elutasították. Repertoárszínházaknál kezdett dolgozni, majd epizódszerepeket kapott televíziós sorozatokban.

A filmvásznon 1964-ben mutatkozott be az Élőhalott kastélya című olasz horrorfilmben. Kettős szerepét – egy fiatal katonát és egy öreg boszorkányt játszott – meggyőzően alakította, és egyre több felkérést kapott. Két újabb horrorfilm után Robert Aldrich rendező 1967-ben egy retardált gyilkos szerepét bízta rá A piszkos tizenkettő című nagy sikerű háborús filmben. Ezután már főszerepeket kapott, és az 1970-es évek elejére sztár lett. Soha nem sikerült beskatulyázni őt, a legkülönbözőbb szerepekben is meggyőző tudott lenni.

A világhírnevet Hawkeye Pierce szerepe hozta meg számára Robert Altman M.A.S.H. című filmjében, amelyben Elliott Goulddal fergeteges párost alkottak. Még tartott a vietnami háború, amikor a filmet bemutatták, így a koreai háború szkeptikus tábori sebésze kultikus figurává nőtte ki magát. 1970-ben készült el a Kelly hősei című háborús vígjáték, amelyben Clint Eastwood és Telly Savalas voltak a partnerei. A következő évben New Yorkban nyomozó vidéki magándetektívet játszott Alan J. Pakula Klute című lélektani thrillerjében, a prostituáltat alakító Jane Fonda oldalán.

Sutherland ebben az időszakban a politikai életbe is bekapcsolódott. Nem rejtette véka alá háborúellenes nézeteit, és Jane Fonda – akihez rövid, de annál hevesebb szerelemi viszony fűzte – oldalán részt vett a vietnami háború elleni tiltakozásokon. Közben filmezett is, hálás szerepet kapott A sáska napja (1975) című John Schlesinger-filmben, amely a látszatra csillogó Hollywood erőszakos és kiábrándító valóságába nyújt betekintést.

1976-tól Európában forgatott, eljátszotta Fellini Casanovájának címszerepét, valamint a fasiszta intéző taszító figuráját Bertolucci Huszadik századában. Hollywoodba visszatérve Robert Redford négy Oscar-díjas, Átlagemberek című filmjében az apát játszotta megrendítő hitelességgel. 1981-ben nagy sikere volt a Tű a szénakazalban című izgalmas kémfilmben, amely Ken Follett második világháborús bestselleréből készült.

Pályafutása ezután megtört, csaknem tíz éven keresztül egyik felejthető filmet forgatta a másik után. A sort 1989-ben az a szerep törte meg, amelyet Euzhan Paley fekete bőrű rendező Johannesburgban játszódó, apartheidellenes, Száraz fehér évszak című filmjében játszott. Azóta inkább mellékszerepekben látható, 1991-ben a Lánglovagokban, 1994-ben a Zaklatásban, 2003-ban Az olasz melóban, 2005-ben a Büszkeség és balítéletben. 2000-ben forgatta Clint Eastwooddal és néhány másik idősödő sztárral az önironikus Űrcowboyok című filmet, és feltűnt a Hideghegyben is.

A televízió számára 1995-ben készült, a szovjet sorozatgyilkos Csikatilo utáni hajszát bemutató Citizen X című filmdrámában nyújtott alakításáért a legjobb mellékszereplőnek járó Emmy- és Golden Globe-díjat is megkapta, ebben a kategóriában 2003-ban ismét Arany Glóbusz-díjat vehetett át a Háború a háborúról című filmért.

Sokoldalúsága nyolcvanadik születésnapjához közeledve sem kopik, 2011-ben a Förtelmes főnökökben parádézott, két évvel később már Az éhezők viadala című filmtrilógiában láthatta a közönség az Oscar-díjas Jennifer Lawrence oldalán.

A filmszínész harmadik házasságában él. Előző két feleségétől összesen öt gyereke született, köztük Kiefer Sutherland, aki szintén ismert filmszínész. Kettejük csillaga egymás mellett látható a hollywoodi Hírességek sétányán. Donald Sutherland 2013-ban a Francia Köztársaság Irodalmi és Művészeti Rendjének parancsnoki fokozatát vehette át Párizsban.