Még nem faljuk a digitális könyveket

Alig egy százalék az e-bookok részesedése a piacon. Túl sok az ajándék kiadvány.

Hurráoptimizmusra egyelőre nincs oka a kiadóknak: Magyarországon egy százalék körül lehet az e-könyvek részesedése a könyvpiaci forgalomból. Világszerte viszont már évek óta meredek emelkedést mutat az eladásuk. A TechNavio piackutató cég felmérése szerint 2014-ben már 12,6 százalékos volt az e-könyvek részaránya a könyvpiaci forgalomban. Az arány országonként különböző lehet. Az Egyesült Államokban tavaly már minden ötödik könyvet e-book formátumban adtak el.

Magyarországgal kapcsolatban nehéz pontos számot mondani. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) minden évben közli a tavalyi év könyvforgalmi adatait, de a digitális könyveknél mindig hozzáteszi azt is: bizonytalan az eredmény, hiszen a kiadók gyakran minden digitális kiadványukat, így a hangoskönyvek forgalmát is ide számítják. A nem papíralapú könyvek 2014-es könyvpiaci forgalma Magyarországon 922 530 000 Ft volt, ami 2,08 százalékos piaci részesedést jelent. Ezen belül csak becsülhető az e-könyvek forgalma, a MKKE szerint nem érte el az egy százalékot sem. „A digitális kiadás inkább a jövőbe való befektetésnek tekinthető. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja: minél nagyobb a kínálat, annál többen vásárolnak e-könyv-olvasó eszközt, ami ösztönzően hat a digitális kiadásokra” – írta közleményében a Magvető Kiadó.

Rövid távon az e-könyv-olvasó eszköz használata sem jelenti feltétlenül, hogy azonnal új könyvvásárlókra tesznek szert a hazai kiadók. A magyarországi kereskedők ugyanis legtöbbször e-könyveket is adnak az olvasóhoz, hogy a vásárló azonnal használhassa az eszközt. Hét-nyolcféle e-könyv-olvasóból választhatunk a magyar piacon, köztük több olyan típus van, amelyeknél az ajándékba kapott könyvek száma akár háromszáz „kötet” is lehet. Ilyenkor többségében olyan művek közül válogat a kereskedő, amelyeknek már lejárt a szerzői jogi védelmi ideje, így szabadon felhasználhatók. Az iskolai kötelező olvasmányok között sok a szabadon felhasználható mű, és van olyan e-könyv-forgalmazó, aki rá is játszik erre: azzal ajánlja a vásárlóknak az e-könyv-olvasót, hogy az eszköz áráért (legkevesebb 18 ezer forint) a kötelező olvasmányok egy jelentős részét is megkaphatja. Előfordul az is, hogy kifejezetten bizonyítványosztási ajándékként javasolják az e-könyv-olvasót.

Bevett gyakorlat, hogy a forgalmazó „körbekalapozza” a kiadókat és az e-könyv-kereskedőket, hogy reklámcéllal engedjenek át neki néhány kiadványt, amelyeket aztán ingyen adnak az e-könyv-olvasóhoz. Persze van olyan eszköz, amelyhez nem jár automatikusan könyv, de ez a ritkább. Legalább e-könyv-vásárlási utalványt szinte az összes típushoz kínálnak a kereskedők.

– Az olvasók talán örülnek az ajándéknak, de az e-könyv-kereskedőknek nem kedvez ez a gyakorlat. Ahogy az sem, ha e-könyv-kereskedők vásárlócsalogatóként ingyenes könyveket kínálnak az áruházukban – mondja Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki elárulja, nem jellemző, hogy cégük ingyen adna e-könyveket. Ezt nem tartják jó üzenetnek, mert a könyvvásárlási kedvet csökkenti. A kiadókkal úgy egyeztek meg: 100 forintot kérnek azokért a könyvekért, amelyeket amúgy ingyen adnának.

A Libri-Shopline és a Líra Könyv Zrt. közös érdekeltségébe tartozó cég vezetője szerint az még a jobbik eset, amikor szabadon felhasználható művekkel árasztják el az olvasókat, nem olyanokkal, amelyeket még véd a szerzői jog, ezért jóval többe kerülnének. – Aki két-háromszáz könyvet kap az e-book-olvasójához, valószínűleg sokáig nem fog e-könyveket venni, főleg nem frissen megjelent műveket – mondja Csordás. Összességében viszont nem ért egyet azzal, hogy az e-könyvben az alacsony ár, vagy akár az ingyenesség lenne a legvonzóbb: a tapasztalataik azt mutatják, van olyan réteg, aki hajlandó az elektronikus formátumban elérhető újdonságokért több ezer forintot fizetni.