Irodalmi svédcsavarok Göteborgban

Véget ért a göteborgi könyvvásár, amelyen idén díszvendég volt Magyarország. A migráció témája dominált.

Göteborgba tizenkilenc írót utaztatott ki a magyar díszvendégség szervezője, a Balassi Intézet. Közülük hét szerzőt azért, hogy svédre fordított műveiket sikerüljön eladni svéd kiadóknak. A Svédországban élő író, Lipcsey Andersson Emőke, a magyar program egyik szervezője szerint a tavalyi díszvendég Brazília is hozott korábban ismeretlen szerzőket a vásárra, és a módszer működőképesnek bizonyult.A Balassi Intézet hét, korábban svédre le nem fordított szerző, többek között Bodor Ádám, Jókai Anna, Kukorelly Endre műveit próbálta népszerűsíteni egy antológiával, amelyben részletek szerepeltek az írók műveiből, és kiadókkal is szerveztek találkozót a szerzőknek. Megjelentek új svéd nyelvű könyvei olyan íróknak-költőknek is, akiket korábban fordítottak már svédre, de a vásáron nem tudtak ott lenni, mint Kertész Imre és Esterházy Péter, és olyanoké is, akik ki is utaztak Göteborgba. Ilyen volt például Krusovszky Dénes, Szécsi Noémi és Varró Dániel.Vincze Ferenc regényét, a Desertumot még nem adták ki svédül, neki kiadót kerestek a vásáron. – A legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy nagyon odafigyeltek ránk a svédek. Apróság, de sokat elárul, hogy külön megkerestek minden magyar szerzőt, hogy elkészítsék a svéd nyelvű Wikipédia-oldalukat. A svéd közönségből többen odajöttek hozzám, és kérdezték, hogy mikor várható a könyv megjelenése. Sajnos még nem tudom, mert ez nagyrészt a Balassi Intézet és a svéd kiadók együttműködésén múlik – mondta lapunknak Vincze Ferenc.– A legtöbb beszélgetésen elhangzott a kérdés, hogy ki hogyan viszonyul a menekültválsághoz, de ezek nem támadó kérdések voltak, inkább érdeklődők. Abban általában egyezett a szerzők álláspontja, hogy ők a magyar kultúrát képviselik itt, és nem a politikát, de íróként és magánemberként is volt véleményük a helyzetről. Közös volt az is, hogy a legtöbben szívesebben indulnak ki abból, amit Magyarországon a saját szemükkel látnak, mint abból, amit a magyar helyzetről a sajtóban olvasnak – mondta Vincze Ferenc. Lipcsey Andersson Emőke szerint kezdetben az írók is aggódtak, hogy a szerzők és a könyvek háttérbe szorulhatnak, mert a menekültkérdés került fókuszba. – Én egy olyan beszélgetésen vettem részt öt másik íróval, ami arról szólt, hogy mit tartunk egyedülállónak a magyar irodalomban, és egy másikon, amely a magyar avantgárdról szólt. A könyveinket is bemutattuk mind a hatan. Olyan szerzőkről van szó, akiknek a könyveit lefordították svédre, és várjuk, hogy a svéd kiadók kiadják ezeket a műveket. A magyar díszvendégprogram egyik célja az volt, hogy olyan alkotók is fókuszba kerüljenek, akik még nem ismertek Svédországban. A vásár után dől majd el, hogy ez a kezdeményezés sikeres volt-e – mondta Lipcsey Andersson Emőke.Mint elmondta: szinte minden beszélgetésen, ahol ott volt, felbukkant a migrációs válság témája. – A svédeket eléggé felháborították azok a képek, amelyeket a médiában láttak, és nehezen tudták ezeket kontextusba helyezni – vélte.A göteborgi magyar díszvendégség igazán akkor került itthon a figyelem középpontjába, amikor a csütörtöki megnyitón Masha Gessen amerikai–orosz író és emberi jogi aktivista kikelt a magyar kormány menekültpolitikája ellen. Azt mondta, elkeseríti, hogy meg kell osztania a színpadot a magyar kormány képviselőivel, erre Makkay Lilla nagykövet kivonult a teremből. Az első hazai híradásokkal szemben a Balassi Intézet vezetője, Hammerstein Judit a helyén maradt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kultúrdiplomáciáért felelős államtitkára, Íjgyártó István pedig nem is vonulhatott volna ki, mert ott sem volt a megnyitón.Később Hammerstein Judit lapunknak azt mondta: az ezt követő programok rendben zajlottak a vásáron, és a magyar standhoz a svéd látogatók közül többen odamentek elnézést kérni a tiltakozók miatt. Tiltakozás a magyar stand megnyitóján is volt, itt hét-nyolc táblát tartott magasba nagyjából tíz tüntető. A táblák felirata „We turn our backs on Hungarian refugee policies” (Hátat fordítunk a magyar menekültpolitikának) volt.