Radnóti-szobrot avattak Budapesten

Radnóti Miklós-szobrot avattak kedden Budapest XIII. kerületében.

A szoborállítás aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt 1925. szeptember 15-én jelent meg Radnóti Miklós első publikációja Mi szeretnék lenni? címmel az Új Századok című diáklapban. Az eseményen elmondott köszöntőjében Tóth József polgármester „a kerület géniuszának” nevezte Radnótit, és felidézte, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1. szám alatt lakott, itt élve le életének hátralevő részét.

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára Radnóti Miklós munkásságáról szólva kiemelte, hogy a legsötétebb körülmények között is ember tudott maradni, ezért rendjén való, hogy szobra legyen a városrészben. Emellett méltatta az „eleven élő embert idéző” szobrot is, amely Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

A mintegy két méter magas, mészkő alapzaton álló öntött bronz alkotás elkészítésének és felállításának költsége 25 millió forint volt, alkotóját az önkormányzat meghívásos pályázatán választották ki a Budapest Galéria javaslata alapján. Janzer Frigyes eddig csaknem félszáz köztéri alkotást jegyez, többek között készített már szobrot Illyés Gyuláról, József Attiláról, Kodály Zoltánról és Simándy Józsefről, Lukács Györgyről és Dantéról is – olvasható a közleményben.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én a Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában született Glatter Miklós néven. 1930 márciusa elején a Kortárs kiadónál jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival, vele együtt költözött a Pozsonyi útra. A munkaszolgálat embertelen körülményei által végsőkig elgyötört költőt 1944 novemberében lőtték agyon Abda község határában, újratemetésére 1946-ban került sor. Ugyanebben az évben jelent Tajtékos ég című posztumusz kötete, amely a bori versekkel kiegészített végső formáját Gyarmati Fannitól kapta.