Tulajdonképpen véglegessé váltak a Liget-projekt tervei, azonban a hétfői kulturális bizottsági ülésen kiderült, hogy az eddigiekhez képest vannak változások, bár ezek nagymértékben nem módosítanak a beruházáson.
A távirati iroda rövidhíre szerint a kormány múlt héten határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de új helyen épül meg; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki, helyén az egykor ott állt Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza. Budapesten jön létre, de nem a Liget-projekt részeként az Építészeti és a Fotómúzeum.
A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el – mondta Baán László a bizottsági ülésen, aki az ülés előtt átvette a Civil Zugló Egyesület által a Városliget beépítése ellen összegyűjtött 20 ezer aláírást is, bár valószínűleg a terveket ez egyáltalán nem befolyásolja.
A lakosság, az építész szakma, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a városvédők is tiltakoznak a Liget-projekt ellen – mondta lapunknak Várnai László zuglói önkormányzati képviselő, aki a Civil Zugló Egyesület elnökeként a Városliget beépítése ellen összegyűjtött 20 ezer aláírást hétfőn, még a bizottság ülése előtt adta át Baán Lászlónak. Várnai szerint döbbenetes, hogy az a kormány, amelyik folyamatosan nemzeti konzultációkról beszél, nem hajlandó meghallgatni a projekt ellen tiltakozókat. Pedig a Városliget beépítése esetében számos kérdés merül fel: eleve érthetetlen, miért kell elköltöztetni a budai Várból a Magyar Nemzeti Galériát, amelynek tervezett épülete egyáltalán nem illik a Ligetbe. Várnai szerint az is probléma, hogyha az egykori Felvonulási teret zöldterületté akarják alakítani, miért terveznek oda is újabb épületeket. Végül nem lehet elmenni szó nélkül amellett – fűzte hozzá a Civil Zugló Egyesület elnöke –, hogy olyan, a fővárosiak által közkedvelt helyek szűnnek meg, mint a Kertem nevű romkocsma vagy a Petőfi Csarnoknál lévő bolhapiac.
De a legkomolyabb véleménykülönbség a tiltakozók és a kormány között mégis abban van, ki hogyan képzeli el a jövőbeli Városligetet. Várnai azt mondta, meg kell őrizni a Liget pihenőpark funkcióját, a kormányzati tervek szerint viszont turisztikai attrakcióvá válna a terület. Az egyesület számításai szerint egyébként néhány tízmilliós ráfordítással rendbe lehetne hozni a Városliget rossz útjait, sétányait, padjait, futókört lehetne építeni, mindezzel pedig a Liget park jellege korszerűsödne. Kérdésünkre a civilszervezet vezetője elmondta még, további tiltakozásokat – aláírásgyűjtést, demonstrációkat – terveznek, mert a Városliget ügye nemcsak a kerület, hanem a főváros valamennyi lakóját érinti.
Ambrus Vilmos
Mint ismert, az elmúlt időszakban számtalan változat merült fel a Liget-projekttel kapcsolatban, és elég sok kritika érte a beruházást. Legutóbb Demján Sándor (és Lázár János) vetette fel, hogy a projekt átkerülhetne a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdazónába, ahol a költségek 200 milliárd helyett 55 milliárd forintot jelentettek volna. A Népszabadság információja azonban mára okafogyottá vált, sőt Baán László az olcsóságot abszurdnak nevezte.
Kunhalmi Ágnes, a kulturális bizottság MSZP-s alelnöke úgy vélte, Budapest egyik tüdejét próbálják megcsorbítani, miközben sok területre valóban ráférne a fejlesztés, majd feltette a kérdést: miért kell éppen most ennyi pénzt elköltenie a kormányzatnak erre a célra, miközben a hármas metró éppen szétesik és „az iskolákban nincs WC-papír”?
Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelen állapotában azonban a Városliget nem ilyen.
Dúró Dóra (Jobbik) elnök többek között arról érdeklődött, a lerombolt Regnum Marianum-templom helyén létesül-e legalább egy emlékhely, Hiller István (MSZP) pedig arra figyelmeztetett, hogy egy akkora horderejű beruházást nem szabad pártpolitikai nézőpontból megítélni.
Baán László közölte: templomot csak egyház építhet, emlékhely azonban lesz a Regnum Marianum helyén, az ’56-os emlékművet pedig nem érinti majd a projekt. „A Civil Zugló Egyesület petícióját aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették” – mondta Baán, hozzátéve: a romos Hungexpo-irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food- és egyéb vendéglátóhelyek.
