Változtatnak a terveken, de beépítik a Ligetet

Az Építészeti és a Fotómúzeumot máshol építik fel, a Néprajzi helyszíne módosul, de lesz a Ligetben színház.

MTI
2015. 10. 26. 12:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tulajdonképpen véglegessé váltak a Liget-projekt tervei, azonban a hétfői kulturális bizottsági ülésen kiderült, hogy az eddigiekhez képest vannak változások, bár ezek nagymértékben nem módosítanak a beruházáson.

A távirati iroda rövidhíre szerint a kormány múlt héten határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de új helyen épül meg; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki, helyén az egykor ott állt Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza. Budapesten jön létre, de nem a Liget-projekt részeként az Építészeti és a Fotómúzeum.

A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el – mondta Baán László a bizottsági ülésen, aki az ülés előtt átvette a Civil Zugló Egyesület által a Városliget beépítése ellen összegyűjtött 20 ezer aláírást is, bár valószínűleg a terveket ez egyáltalán nem befolyásolja.

A lakosság, az építész szakma, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a városvédők is tiltakoznak a Liget-projekt ellen – mondta lapunknak Várnai László zuglói önkormányzati képviselő, aki a Civil Zugló Egyesület elnökeként a Városliget beépítése ellen összegyűjtött 20 ezer aláírást hétfőn, még a bizottság ülése előtt adta át Baán Lászlónak. Várnai szerint döbbenetes, hogy az a kormány, amelyik folyamatosan nemzeti konzultációkról beszél, nem hajlandó meghallgatni a projekt ellen tiltakozókat. Pedig a Városliget beépítése esetében számos kérdés merül fel: eleve érthetetlen, miért kell elköltöztetni a budai Várból a Magyar Nemzeti Galériát, amelynek tervezett épülete egyáltalán nem illik a Ligetbe. Várnai szerint az is probléma, hogyha az egykori Felvonulási teret zöldterületté akarják alakítani, miért terveznek oda is újabb épületeket. Végül nem lehet elmenni szó nélkül amellett – fűzte hozzá a Civil Zugló Egyesület elnöke –, hogy olyan, a fővárosiak által közkedvelt helyek szűnnek meg, mint a Kertem nevű romkocsma vagy a Petőfi Csarnoknál lévő bolhapiac.

De a legkomolyabb véleménykülönbség a tiltakozók és a kormány között mégis abban van, ki hogyan képzeli el a jövőbeli Városligetet. Várnai azt mondta, meg kell őrizni a Liget pihenőpark funkcióját, a kormányzati tervek szerint viszont turisztikai attrakcióvá válna a terület. Az egyesület számításai szerint egyébként néhány tízmilliós ráfordítással rendbe lehetne hozni a Városliget rossz útjait, sétányait, padjait, futókört lehetne építeni, mindezzel pedig a Liget park jellege korszerűsödne. Kérdésünkre a civilszervezet vezetője elmondta még, további tiltakozásokat – aláírásgyűjtést, demonstrációkat – terveznek, mert a Városliget ügye nemcsak a kerület, hanem a főváros valamennyi lakóját érinti.

Ambrus Vilmos

 

Mint ismert, az elmúlt időszakban számtalan változat merült fel a Liget-projekttel kapcsolatban, és elég sok kritika érte a beruházást. Legutóbb Demján Sándor (és Lázár János) vetette fel, hogy a projekt átkerülhetne a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdazónába, ahol a költségek 200 milliárd helyett 55 milliárd forintot jelentettek volna. A Népszabadság információja azonban mára okafogyottá vált, sőt Baán László az olcsóságot abszurdnak nevezte.

Kunhalmi Ágnes, a kulturális bizottság MSZP-s alelnöke úgy vélte, Budapest egyik tüdejét próbálják megcsorbítani, miközben sok területre valóban ráférne a fejlesztés, majd feltette a kérdést: miért kell éppen most ennyi pénzt elköltenie a kormányzatnak erre a célra, miközben a hármas metró éppen szétesik és „az iskolákban nincs WC-papír”?

Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelen állapotában azonban a Városliget nem ilyen.

Dúró Dóra (Jobbik) elnök többek között arról érdeklődött, a lerombolt Regnum Marianum-templom helyén létesül-e legalább egy emlékhely, Hiller István (MSZP) pedig arra figyelmeztetett, hogy egy akkora horderejű beruházást nem szabad pártpolitikai nézőpontból megítélni.

Baán László közölte: templomot csak egyház építhet, emlékhely azonban lesz a Regnum Marianum helyén, az ’56-os emlékművet pedig nem érinti majd a projekt. „A Civil Zugló Egyesület petícióját aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették” – mondta Baán, hozzátéve: a romos Hungexpo-irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food- és egyéb vendéglátóhelyek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.