Folyóiratok a megszűnés szélén

Az MMA térnyerése hátráltatja az NKA munkáját. A művészeti folyóiratok nagyon nagy bajba kerülhetnek.

A legtöbb magyar irodalmi, művészeti folyóirat éves költségvetésének legalább a felét a Nemzeti Kulturális Alap támogatása biztosítja. A szponzorokkal, komoly előfizetői táborral és reklámbevétellel rendelkező lapok ugyanúgy rászorulnak erre a támogatásra, mint azok, akik az NKA-támogatáson kívül nem sok egyéb forrást tudnak felmutatni.

A folyóiratok nemcsak azért érzékenyek, mert nagyon rá vannak utalva az állami támogatásra, hanem azért is, mert egész éves működésükre kapnak támogatást. Egy olyan folyóiratnak, amely jövőre akár évi tíz-tizenkét alkalommal is szeretne megjelenni, fontos, hogy a működése tervezhető legyen. A Magyar Iparművészet folyóiratnál például még azt sem tudják, hány számot engedhetnek meg maguknak jövőre: tízet, hatot, esetleg csak négyet. A főszerkesztő, Kiss Éva szeretné, ha az NKA-nál találnának valamilyen áthidaló megoldást, hiszen így még azt sem tudják, mit üzenjenek az olvasóiknak, hány lapszám lesz jövőre.

A bizonytalanság oka, hogy átalakul a Nemzeti Kulturális Alap. A magyar kultúra legfontosabb mecénásának működésében a Magyar Művészeti Akadémia jelentős szerepet kap, a pályázatokról döntő kurátorok egyharmadát delegálhatja. Ezzel együtt jelentősen átalakul a szervezet is, ami miatt nem írták ki a folyóiratok jövő évi működtetésére a pályázatokat. Ez ősszel szokott megtörténni, és a legideálisabb esetben már döntést is hoznak decemberre, így a lapok tudják, hogyan tervezzenek a következő évre.
A pályázat csúszása nem jelenti, hogy a folyóiratok teljesen pénz nélkül maradnak.

Saját bevételeiken kívül az idei évre nyert pénz egy részét decemberben és februárban kapják meg, és novemberben maradványpénzeket is szétoszthattak az NKA kollégiumai: a folyóirat-kollégium 50 millió forintot osztott szét egyedi igények alapján, közel hatvan folyóirat között. Ez a döntés még a miniszteri jóváhagyásra vár, és átmeneti segítséget jelenthet. Ám nem minden támogatott folyóirat részesül belőle, és azt még nem lehet tudni, mekkora lesz a csúszás.

A jövő évi pályázatokat még ki sem írták – az NKA pályázati naptára szerint december 4-én esedékes a kiírás, de az NKA folyóirat-kollégiumának elnöke, Kollár Árpád szerint még az sem biztos, hogy egyáltalán idén megjelenik. Előfordulhat, hogy márciusig sem derül ki, hogy melyik lap mennyi pénzből gazdálkodhat 2016-ban, a kifizetésekre pedig legalább további két hónapra lehet szükség. Kollár szerint a legtöbb folyóirat-szerkesztőt az zavarja, hogy fogalma sincs, a jövő évi működését mennyi pénzből tervezze. A kifizetés csúszása elmondása szerint mindenkinek gondot jelenthet, de veszélyeztetettebbek a kisebb folyóiratok, amelyek szinte kizárólag az NKA-ra vannak utalva.

Csejdy András, a Filmhu főszerkesztője és Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője is gyakorlott pályázók, és mindketten attól tartanak, hogy – az NKA „bioritmusát” ismerve – fél év is eltelhet, mire az új kuratóriumok felállnak, és lezajlik a pályázatatás.

– Megdöbbentő, hogy a magyar irodalmi műhelyek háromnegyed része úgy vág neki az évnek, hogy fogalma sincs, mire számíthat. Ilyen esetre nem is emlékszem, mióta folyóirat-szerkesztő vagyok – mondja Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője. Hász Róbertet, a Tiszatáj irodalmi folyóirat főszerkesztőjét is az zavarja a legjobban, hogy még csak nem is értesítették őket arról, hogy mire számíthatnak. Szerinte jóindulatra vallott volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap kiírja még ezt a pályázatot, és nem vár arra, hogy felálljon az új rendszer.

A Bárka kiadójára, a Békéscsabai Jókai Színházra számíthat, a Tiszatáj pedig a szponzorára és tartalékokra, de Hász elmondása szerint ezekből a forrásokból hét-nyolc hónapnyi csúszást – szerinte akár ennyi is előfordulhat – már nem lehetne kibekkelni.

A tizenöt éves Filmhu magyar moziportál évente 5 millió forintos NKA-támogatásból fedezi a „tartalomgyártás” költségeinek jelentős részét, és az alapműködéshez szükséges hiányzó harminc százalékot voltak eddig képesek más módon kigazdálkodni. Ők áthidaló kölcsönökből és partneri együttműködésekből tudják fedezni a kieső támogatást. Csejdy hozzáteszi: ha decemberben kiírnák a pályázatot, és egy hónapon belül beadhatnák a terveket, akkor már február végére döntést hozhatna az új grémium, és ezzel életben lehetne tartani a kulturális műhelyeket.