A káoszkormányzás baklövéseit rendszeresen látványos nyomozati cselekményekkel fedik el

Polgár Judit meghiúsult államfőjelöltsége, Unger Anna vitatott kinevezése, a 2027-es költségvetés körüli bírálatok és a Tisza-kormány ügynökbotránya: az elmúlt hónapokban egymást érték a Magyar Péter kabinetje számára kellemetlen politikai ügyek. Több esetben röviddel ezek után nagy visszhangot kiváltó hatósági akciókról érkeztek hírek. A legújabb fejlemény Orbán Áron állítólagos őrizetbevétele, amely éppen arra a napra esett, amikor a kormányt a parlament nemzetbiztonsági bizottságában várták az ügynökakták körüli botrány miatt. Orbán Viktor szerint nem elszámoltatás, hanem politikai leszámolás zajlik, amelynek valódi célpontja ő maga.

Magyar Péter kormányát az elmúlt hónapokban több politikai botrány is érintette, miközben a látványos hatósági akciók időzítése egyre több kérdést vetett fel. Fotó: Hatlaczki Balázs

A politikai kommunikáció súlypontja így ismét áthelyeződött: a kormány egyik vitatott kinevezéséről a korábbi kabinet időszakához kapcsolódó korrupciógyanús ügyekre.

Hankó Balázs ügye: előre beharangozott elszámoltatás

Szeptember végén újabb látványos fordulat következett. Magyar Péter szeptember 23-án már nyilvánosan beszélt a rendkívüli parlamenti ülésről, amelyen Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztése is napirendre kerülhetett.

Hankó Balázs volt miniszter őrizetbe vétele a Tisza-kormány által meghirdetett elszámoltatási akciók egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye volt. Fotó: Ladóczki Balázs

Szeptember 27-én a miniszterelnök a „Tisztítótűz” művelet megindítását jelentette be, és előrevetítette a következő napi fejleményeket. Szeptember 28-án a parlament felfüggesztette a két volt miniszter, valamint Magyar Péter mentelmi jogát. Hankó Balázst és Seszták Miklóst még aznap őrizetbe vették. Mindketten vitatták az ellenük felhozott gyanúsításokat.

Ugyanezen a napon a parlamentben a gyárbezárások és a munkahelyek megszűnésének kérdése is előkerült. 

A kormányfő válaszában azonban hangsúlyos szerepet kapott Hankó Balázs ügye.

Az elszámoltatás egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a miniszterelnöki kommunikációban. A kérdés már nem pusztán az volt, milyen eredményre jutnak a nyomozások, hanem az is, milyen szerepet töltenek be a büntetőeljárások a kormány politikai napirendjének alakításában.

Költségvetési hidegzuhany: a számok nem igazolják a kampányígéreteket

Miközben a politikai közbeszédet egyre inkább az elszámoltatás és a korábbi kormányzati szereplőkkel kapcsolatos eljárások uralták, a Tisza-kabinetnek egy másik, a választók mindennapjait közvetlenül érintő problémával is szembe kellett néznie.

A 2027-es költségvetés tervezetében szereplő vállalások ugyanis több ponton elmaradnak a választási kampányban megfogalmazott ígéretektől.

A kormány 4,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A korábban beharangozott béremelések egy része kisebb mértékben jelenik meg a tervekben, több családtámogatási és adócsökkentési vállalás teljesítése pedig későbbre tolódott.

A rendvédelmi dolgozóknak bejelentett átlagos 15 százalékos illetményemelés elmarad a szakszervezeti várakozásoktól. Az egészségügyi szakdolgozók számára szintén 15 százalékos átlagos emelést terveznek, miközben korábban ennél nagyobb mérték is szóba került. A zöldségek és gyümölcsök áfájának azonnali csökkentése sem szerepel a tervezetben.

A költségvetés körüli vita azért is kényes a Tisza számára, mert a kormányváltás egyik legfontosabb ígérete éppen a gyors gazdasági és társadalmi fordulat volt.

A Fidesz és más bírálók ezekre az ellentmondásokra igyekeztek ráirányítani a figyelmet. A politikai napirendet azonban október végén és november elején már egy egészen más természetű ügy is meghatározta.

Ügynökbotrány: amikor az áldozatok és a beszervezettek neve összekeveredett

A Tisza-kormány számára újabb súlyos politikai kellemetlenséget okozott az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó botrány.

A nyitottaktak.hu oldalon informatikai hiba következtében olyan személyek adatai is megjelentek a beszervezettek között, akiknek ilyen minősítése nem volt megalapozott.

Az ügy egyik legismertebb érintettje Lezsák Sándor, a volt MDF-es, később fideszes politikus volt, akinek neve szintén felkerült az oldalra.

Lezsák Sándor neve is tévesen került fel a nyilvánosságra hozott ügynöklistára, noha a kommunista állambiztonság megfigyeltje volt. Fotó: Facebook

A történtek különösen érzékeny kérdést vetettek fel: miként fordulhatott elő, hogy a kommunista állambiztonsági múlt feltárására létrehozott rendszerben a történelmi szerepek összemosódhattak?

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz november 9-én felajánlotta lemondását. A levéltár vezetője Lezsák Sándortól és további 164 érintettől is bocsánatot kért.

Magyar Péter korábban szintén bocsánatot kért Lezsáktól, ám később már élesen támadta az ügy miatt őt bíráló ellenzéki politikusokat.

A Fidesz Tarr Zoltán miniszter lemondását és az érintett honlap leállítását követelte. A párt parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezte.

A botrány november 9-én a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé került, ám a Tisza képviselőinek távolmaradása miatt az ülés határozatképtelenné vált.

Ezen a napon azonban nemcsak az ügynökakták miatt került a politika a hírek középpontjába.

Orbán Áronék ügye: éppen az ügynökbotrány napján csaphattak le a hatóságok.

November 9-én, hétfő reggel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda összehangolt nyomozati cselekményeket hajtott végre Budapesten és Pest vármegyében. A hatóságok két párhuzamosan folyó büntetőeljárásban több embert elfogtak.

A nyomozások hátterében egyebek mellett befolyással üzérkedés és a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó visszaélések gyanúja állt.

A nap legnagyobb politikai visszhangot kiváltó híre azonban az volt, hogy Magyar Péter miniszterelnök sajtóértesülésekre hivatkozva Orbán Viktor testvérének, Orbán Áronnak az őrizetbevételéről számolt be.

A Telex értesülése szerint a hatóságok Orbán Áronhoz köthető ingatlanoknál is megjelentek.

Az időzítés politikai szempontból mindenképpen rendkívül érzékeny volt.

Miközben az ellenzék az ügynökakták ügyében várta a kormány képviselőit a nemzetbiztonsági bizottság előtt, a közbeszédet néhány óra alatt Orbán Viktor családtagjának ügye kezdte meghatározni.

A Fidesz szerint éppen ez volt a cél.

Orbán Viktor: „A célpont én vagyok, az öcsém csak eszköz”

A volt miniszterelnök gyorsan reagált a testvérét érintő hírekre.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy november 9-én a kormánynak a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt kellene számot adnia az ügynökbotrányról.

A Fidesz elnöke szerint azonban a hatósági akciók politikai figyelemelterelésre szolgálnak.

A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy Magyarországon nem elszámoltatás, hanem leszámolás zajlik. 

Szerinte a hatalom a politikai ellenfelek felszámolására és az egypártrendszer kiépítésére törekszik.

„A célpont én vagyok, az öcsém csak eszköz” - fogalmazott.

Orbán Viktor ezzel egyértelművé tette, hogy a történteket nem elszigetelt büntetőeljárásként, hanem személye és politikai közössége elleni fellépésként értékeli.

A Fidesz szerint már nem elszámoltatás, hanem leszámolás zajlik

A történtekre a Fidesz által működtetett Védvonal is reagált. Czunyiné Bertalan Judit, a szervezet vezetője közleményében azt állította, hogy a kormány a felelősségvállalás helyett újabb hatósági intézkedéssel igyekszik elterelni a figyelmet az ügynökakták ügyéről.

A politikus az ellenzék megfélemlítésének és felszámolásának szándékáról beszélt, és az „újkommunista egypártrendszer” kiépítését emlegette.

A közleményben azt is kifogásolták, hogy a miniszterelnök öccséhez kötődő sajtóorgánum hamarabb számolt be az őrizetbevételről, mint ahogyan a rendőrség nyilvánosan tájékoztatott volna róla.

A Fidesz szerint mindez további kérdéseket vet fel a hatósági információk kezelésével és a kormányzati kommunikációval kapcsolatban.

Az ellenzéki párt álláspontja szerint a Tisza-kormány elszámoltatási politikája mára olyan eszközzé vált, amellyel a hatalom politikai ellenfeleit igyekszik nyomás alatt tartani.