Középiskolások versengtek a Pesti Vigadóban (x)

Veszprémi diákok nyerték az épület 150. évfordulójára kiírt megmérettetést.

1865 januárjában tartották az első nyilvános táncmulatságot a Feszl Frigyes tervezte Pesti Vigadóban, amelyet majd csak egy hónap elteltével, február végén adtak át hivatalosan a város számára. A Magyar Művészeti Akadémia erre emlékezve 2015 elején 150 éves a Vigadó címmel hat hétig tartó programsorozatot szervezett, amely során minden korosztályt megszólított a köztestület.

Áprilisban gyermekrajzpályázatot hirdettek az általános iskolások számára, amelynek legjobb műveiből gyermeknapon nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. Augusztusban Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma ősbemutatójának 150. évfordulóját ünnepelték. A darabot elsőként a Pesti Vigadóban állítottá színpadra.

A jubileumi év végéhez közeledve a középiskolás korosztályt célozták meg a „Tündérpalota a Duna partján” – Pesti Vigadó 150 elnevezésű csapatversennyel. A megmérettetésen a jelentkező iskolák ötfős csapatainak az épület megnyitása és a millenniumi ünnepségek közötti időszak történetéből kellett felkészülniük.

A korszakot teljes egészében alapul vevő verseny lehetőséget teremtett arra, hogy a diákok komplex tudást szerezzenek, amely felöleli a történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti, építészeti és társadalmi ismereteiket is – majd mindezekről számot adjanak. A verseny fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere volt.

A szervezők a versenyfelhívást magyarországi, illetve határon túli magyar iskolákhoz egyaránt eljuttatták, így a fővárosi és vidéki jelentkezők mellett számos pályamű érkezett a határon túlról is. Több tucat oktatási intézmény csapata jelezte részvételét.

Október végéig kellett a csapatoknak beadniuk az első fordulós pályaműveket, amelyeket szakértő zsűri bírált el. A zsűri tagjai Solymosi Tari Emőke zenetörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész, művészeti író, az MMA rendes tagja, Holló Szilvia Andrea történész, „A Pesti Vigadó – Tündérpalota a Duna partján” című kötet szerzője és Csernyus Lőrinc, építész, művészeti szakíró, az MMA levelező tagja voltak. Munkájuk során elsődlegesen a történelmi hitelességet, pontosságot, majd a kreativitást és a kiírásnak való megfelelést vizsgálták.

A december 4-i döntőben az első forduló 10 legjobb csapata vehetett részt. A versenyzők délelőtt idegenvezetés keretében közösen ismerkedtek meg a Vigadóval. Délután került sor a döntőre, ahol a csapatok a rendelkezésre álló modern technikai hátteret felhasználva interaktív, több művészeti ágat élőben bemutató versenyen döntötték el a végső sorrendet.

A versenyről Solymosi Tari Emőke elárulta, vegyes volt a színvonal, de jó pár kiemelkedő teljesítménnyel találkoztak. „A döntőben nem feltétlenül azok vitték a prímet, akik az első fordulóban emlékezetes pályaművel jelentkeztek” – emelte ki a zsűri tagja. „A verseny olyan sok területet fedett le, olyan sokszínű és játékos volt, hogy a diákoknak a legkülönbözőbb képességeiket is meg kellett mutatniuk a győzelemhez. Nem szabad elfelednünk, hogy az iskolásoknak szervezett verseny igazából játék, innen mindenki boldogan távozott.”

„Ezek a gyerekek lesznek azok, akik a jövőben a Vigadót birtokba veszik” – mondta el Szőnyiné Szerző Katalin. „A verseny legfőbb erénye emiatt az volt, hogy a résztvevők pótolhatatlan, máshol nem megszerezhető ismeretekkel gazdagodtak.”

Holló Szilvia Andrea rámutatott, a döntő legfőbb kérdése az volt, miként kamatoztatják a versenyzők a tudásukat. „Nem volt elég, ha valaki mély és alapos ismeretekkel rendelkezett, tudását kreatívan elő is kellett adnia. S bár több jó teljesítménnyel találkoztunk, általános tapasztalat volt, hogy a diákok – korosztályuk más tagjaihoz hasonlóan – esetenként feltűnően felszínesek. Napjaink oktatási rendszerét emiatt érheti kritika. Van remény, hiszen mi is az átlagnál mélyebb tudással találkoztunk a versenyen, ám a pontatlanság, a pongyola stílus miatt a tanárok felelőssége még mindig óriási.”

Csernyus Lőrinc szerint, a középiskolás korosztályt egészen más érdekli ma, mint 30-40 évvel ezelőtt, más az oktatási rendszer is, így a dualizmus korszaka sokkal messzebb áll tőlük, mint az ő generációjától. Zsűritagként így elsősorban arra figyelt, miként tudják beleélni magukat az adott történelmi korba. „És be kell vallanom, komoly felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Elismerésem. Ha mindazt, amit a versenyre készülve tanultak, tovább tudják vinni, megőrzik ezt a látásmódot, akkor a megmérettetés elérte a célját.”

Az ünnepélyes eredményhirdetésen Fekete György, az MMA elnöke hangsúlyozta, a mai fiatalság méltó ehhez a századhoz, s szerinte nem szabad kritizálni a magyar oktatást, a versenyzőkhöz szólva kiemelte, ne higgyenek senkinek, aki mást állít, „kitűnő fiai és lányai a hazának”.

„Nem a győzelem, a részvétel volt a fontos” – emelte ki az elnök, majd arra kérte a résztvevőket, hogy szívükben vigyék magukkal a Pesti Vigadó emlékét. „Ez a ház nektek épült, mi csak vendégek vagyunk benne” – fogalmazott Fekete György.

A történelmi vetélkedőn három különdíjat osztottak ki. Elismerésben részesült a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola Jubileum, az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium Szuper ötös, valamint a szabadkai Svetozar Markovic Gimnázium Impresszió csapata is.

A vetélkedő fődíját és a vele járó nyereményt – egy Budapesttől Passauig tartó 6 napos dunai hajóutat – a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Sztyopa nevű csapata, azaz Koller Kitti, Kósa Noémi, Kovács Éva Dóra, Sótonyi Eszter, és Torma Laura nyerték. Felkészítő tanáruk Kocán Béla volt.

A győztes csapat tagjai elmondták, komolyan motiválta őket a fődíj, az első fordulós pályamű elkészítése alatt, és a döntőben is a hajóút lebegett a szemük előtt. A második forduló kapcsán kiemelték, a zsűri elsősorban a lexikális tudásra volt kíváncsi, ám ahhoz, hogy arról számot adjanak, kreatívnak és spontánnak kellett lenniük. A győzelem kulcsa az alapos kutatás és a jó csapatmunka volt – árulták el.