Otthon Hamvas örökségének

Könyvadománnyal, életműkiadással, fesztivállal népszerűsítik az író-filozófust.

Hamvas Béla életműsorozatát folyamatosan jelenteti meg a Kossuth-díjas író-filozófus szellemi örökségének gondozására létrehozott Hamvas Alapítvány. Elnöke, Palkovics Tibor egy hamvasi gondolatból – amely a hiány jelenségét igyekszik megvilágítani – fejtette ki az alapítvány létrehozásának okait. Palkovics Tibor az életműsorozat legújabb könyvét, a Nehéz nem szatírát írni című kötetet részletesen is elemezte, kiemelve, hogy a benne szereplő írások ma is aktuálisak, a kötetben Hamvas a hiány betöltésére próbált meg választ adni. A kötethez utószót is író alapítványi elnök úgy fogalmazott: a Nehéz nem szatírát írni az írás problematikájáról is szól, hiszen Hamvas azt írja benne, hogy a boldog népeknek nem létezik művészete, mert minden, ami művészet, a boldogtalanságból és a hiányból fakad. A hét írásból álló, a társadalmi viszonyokat is kifigurázó ciklus 1929 és 1931 között íródott, mai formáját 1936-ban nyerte el.

Elhangzott: a több mint negyedszázada megkezdett életműsorozatot folytatják a Medio Kiadóval. Hamvas Béla halálának 50. évfordulója kapcsán 2018-ban azonban szeretnének áttérni egy másik koncepcióra, és egy új sorozat formájában a teljes Hamvas-életművet a kritikai kiadáshoz közelítő módon közreadni, illetve az író-filozófus legkedvesebb forrásműveit is külön sorozatban megjelentetni. Palkovics Tibor hangsúlyozta: az irodalomtörténeti összefoglalók rendre megfeledkeznek a számos jelentős költőre és íróra, például Weöres Sándorra is nagy hatást gyakorló Hamvas Béláról, ez ellen is igyekeznek tenni. Az utóbbi időben megjelentetett kiadványok közül kiemelték Hamvas feleségéhez, Kemény Katalinhoz írt, saját kezűleg könyvvé formált személyes hangvételű kéziratának fakszimile kiadását, amely azért is különleges, mert ez a mű túlélte azt az 1945-ös bombatalálatot, amelyben megsemmisült a kéziratok jelentős többsége és teljes családi könyvtáruk. A Litai (Imádságok) című kötetet Hamvas nem könnyen kibogozható kézírásával tárták az olvasók elé, még a tinta színét is eredetiben láthatjuk, a könyv második felében olvashatjuk nyomtatva a szöveget.

A Hamvas Alapítvány kuratóriumi tagja, Szakács Gábor elmondta: az új alapítványi központban egyfajta könyvtárral is felszerelt spirituális központot, valódi szellemi közösséget szeretnének létrehozni a Hamvas Béla életműve iránt érdeklődőknek. A Hamvas-életmű szélesebb körű megismerését segítő könyvtár gyűjteményében a folyamatosan megjelenő Hamvas-kötetek mellett azokat a könyveket és írásokat is szeretnék magyar nyelven hozzáférhetővé tenni, amelyek az író-filozófusra hatást gyakoroltak. Az eddig megjelent Hamvas-kötetekből egyébként bármely közgyűjtemény részesülhet, tavaly nyáron az alapítvány tett egy felhívást, amely ma is érvényes, ennek értelmében bármely középiskolai, egyetemi, vagy települési könyvtár és közgyűjtemény igényelhet ezekből. Palkovics Tibor elmondta: eddig több mint félszáz könyvtár kapott a könyvekből, többnyire azonban inkább határon túli településekről érkezett igénylés. Mint fogalmazott, ennek oka nyilvánvalóan az lehet, hogy ezeken a helyeken nehezebb a Hamvas-életműhöz hozzáférni. Elhangzott az is, hogy bár a felajánlás folyamatos, azonban véges: addig tart, amíg a már meglévő kötetek el nem fogynak.

Az őrségi Virágzás napjai pünkösdi fesztiválnak idén Hamvas Béla a központi témája, a péntektől hétfőig tartó rendezvényen számos program foglalkozik az életművével. Így például szombaton este a jelenlévők két vágatlan interjút is láthatnak Katona Zsuzsa és Nyeste Péter készülő Hamvas Béla-portréfilmjéből, amely várhatóan szeptemberre készül el, és amelyhez ezen a fesztiválon is forgatnak. Hamvas Béla ismert írása, A bor filozófiája című kötete alapján szerveznek egy kóstolót is a benne szereplő borokból, vasárnap pedig az író-filozófus műveiből szólalnak meg részletek Rátóti Zoltán és Rudolf Péter színművészek tolmácsolásában, amelyek elemzésében a fesztiválra meghívott Hamvas Alapítvány munkatársai is részt vesznek.