A gyászhírt a család és a Magvető Kiadó közölte az MTI-vel, a kiadó Esterházy Pétert saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Az író csütörtökön, a délutáni órákban hunyt el. Hozzánk először Gazdag József írón, a Magyar Nemzet Hétvégi Magazin munkatársán és a Kalligram Kiadón keresztül jutott el a hír.
Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Eredetileg matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben, de 1978 óta szabadfoglalkozású író. Könyveit világszerte olvasták, szerették. Több ezer olvasó szorított, hogy gyógyuljon fel hasnyálmirigyrákjából (a Facebook-oldal eredeti neve az volt, hogy Péter, gyógyulj! – most már csak annyi: Péter), amelyet maga jelentett be még tavaly ősszel, a göteborgi könyvvásárra írt megnyitóbeszédében.
Esterházy Péter a történelmi szerepet betöltő Esterházy család fraknói grófi alágának leszármazottja volt – írja az MTI összefoglalója. Nagyapja, Esterházy Móric 1917-ben rövid ideig miniszterelnök volt, édesapja, Esterházy Mátyás fordítóként dolgozott. Az író születése után nem sokkal a családot Hortra telepítették ki. Az 1956-os forradalom után a nagypapa elhagyta Magyarországot, ám az író szülei az itthon maradás mellett döntöttek. Az úgynevezett osztályharc ostoba és bántó megkülönböztetéseit főként az általános iskolában szenvedte el, majd a Budapesti Piarista Gimnáziumba kerülve egészen másfajta szemlélettel találkozott.
Két első kötetében, a Fancsikó és Pinta (1976), valamint a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) című elbeszélésfüzérekben az újszerű, szokatlan nyelv mellett felhasználta a magyar irodalom anekdotikus hagyományait is. Első nagy sikerét az 1979-ben megjelent Termelési-regény (kisssregény) című művével aratta. A szocreál termelési regény paródiája az önmegértést-önértelmezést boncolgató elbeszélésmód egyik alapszövegévé vált újabb prózairodalmunkban. Ebben az időben nagy feltűnést aratott nem mindennapi gesztusával: Ottlik Géza 70. születésnapjára az Iskola a határon című regényt kézírással egyetlen rajzlapra másolta le.
A Magvető Facebook-oldalán így búcsúzik a posztmodern irodalom egyik legnagyobb alakjától:
A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei – Függő, Ki szavatol a lady biztonságáért?, Fuharosok, Kis Magyar Pornográfia, Daisy, A szív segédigéi –, amelyek folyóiratokban megjelent szövegekkel kiegészítve, Bevezetés a szépirodalomba címmel egy könyvvé rendeződtek. 1987-ben nagy feltűnést keltett Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című regénye, amelynek főhőse, Weöres Sándor Psychéjének modern utóda ékes 17. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét. Későbbi „nő-tárgyú” könyvei (Hrabal könyve, Egy nő) arról tanúskodnak, hogy írójuk hihetetlen beleérzéssel térképezi fel és tárja olvasói elé a nőiség lényegét, finom árnyalatait.
1988-ban jelent meg irodalmi tanulmányainak első kötete A kitömött hattyú címmel, később publicisztikáiból több kötetet is összeállított. Nagy siker volt Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás, amelyben saját ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy népszerűségnek örvendenek, utóbbit 2009-ben az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia. 2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább „esterházyul”.
2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A művet 2014-ben Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta, az 1950-es évek Magyarországán játszódó családregény tragikusabb, komolyabb hangvétel jellemzi, mint az előzményét. 2015-ben jelent meg Szüts Miklós festőművésszel közös kötete, A bűnös.
2015 októberében az Élet és Irodalomban írott cikkében jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. Betegségéről könyvet is írt, amely Hasnyálmirigynapló címmel jelent meg az idei könyvhétre, amelyet az író nyitott meg június 9-én.
Drámaíróként is jelentőset alkotott, színpadon is játszották Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, a Harminchárom változat Haydn-koponyára és az Én vagyok a Te című darabjait. 2015-ben a Mercedes Benz című történelmi revüjével nyílt meg Budapesten a Tesla Teátrum. Műveiből több film is készült (Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája).
Tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Berlini Művészeti Akadémiának, több rangos elismerésben is részesült. 1996-ban Kossuth-díjat kapott, 1999-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díjat vehette át. 2001-ben Márai Sándor-díjas lett, ebben az évben a Harmonia caelestisért megkapta a 2000. év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat. 2002-ben Herder-díjjal tüntették ki, emellett a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) irodalmi díját is neki ítélték.
2004-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 2006-ban Prima Primissima díjas, 2009-ben az osztrák kulturális minisztérium Manes Sperber-díjával tüntették ki, és Budapest díszpolgárává választották. 2010-ben megkapta a román kulturális érdemrend legmagasabb, parancsnoki fokozatát, valamint a Nemzetközi Masi-díjat, 2011-ben Esti című kötetéért az AEGON Művészeti Díjat, 2013-ban pedig a Premio Mondello nemzetközi irodalmi díjat.
Műveiről egy interjúban így nyilatkozott: „mindig van egy egyszerű történet, amit egyszerűen el akarok mesélni, és akkor aztán ez nekem nem sikerül. Ezek az én könyveim”.
Esterházy Péter író halála súlyos veszteség a magyar és a nemzetközi irodalmi életnek – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtök este az MTI-vel.
„Aki írónak születik, az egyúttal felelősnek születik mindazokért, akiknek ír. A posztmodern író felelőssége annál nagyobb, minél mélyebb benne ennek a felelősségnek a felismerése. Így született az az életmű, amely gazdagon, briliáns újításokkal, nyelvi meglepetésekkel árad és ostromolja a mai olvasó felszínes izgalmaktól megfáradt agyát és szívét. Tud újat, tud valami frissebbet mondani a mai és az utánunk jövő nemzedéknek. Tud meglepő és egyúttal nagyon ismerős lenni. Tud a miénk lenni” – olvasható az Emmi méltatásában.
