Jegyet, bérletet tessék felmutatni!

Nem szenved hátrányt az operaház dolgozója, ha nem jár az ajándék előadásokra – állítja a dalszínház.

Visszanéző néven operanéző programot indított dolgozóinak a Magyar Állami Operaház. Minden alkalmazott béren kívüli juttatásként nyolc előre megnevezett előadásra kap két bérletet, az egyikkel ő mehet be, a másikkal pedig bárki más – írta az Index. A lap birtokába került főigazgatói utasítás szerint a közalkalmazott ez irányú motivációját, elhivatottságát a Magyar Állami Operaház a közalkalmazott minősítésekor vagy jutalmazásakor figyelembe veheti. Vagyis hátrányt nem szenved az a dolgozó, aki nem él a lehetőséggel, de előnyöktől eleshet.

Lapunk megtudta: korábban többször előfordult, hogy az operaház kifejezetten kérte a saját dolgozóit, hogy menjenek el az előadásokra, és hívják családtagjaikat, ismerőseiket, barátaikat – van, hogy iskolai osztályokat is említenek –, akciós jegyáron. Volt, hogy a munkatársak által igényelhető szakmaijegy-kereten felül, korlátlan számban igényelhettek jegyeket, erre kifejezetten bátorította őket a dalszínház. Ilyen felhívás született a január 9-i Don Pasquale-előadás kapcsán, ahová 1500 forintért kínálták a jegyeket, vagy a Lear öt január–februári előadása előtt, amelyre 2500 forintért. De az Erkel Színházban a Fehér, fekete – Ellentétek vonzásában című táncest premierjére már 1000, repertoár-előadásaira 500 forintért hívták a dolgozókat.

Májusban maga Ókovács Szilveszter főigazgató ajánlotta a munkatársak figyelmébe Richard Strauss – ritkán játszott, ám kiváló – operájának, az Árnyék nélküli asszonynak az előadását. „Nehéz átütni a nézők fejében a Rózsalovag és a Salome címeit. Missziónak tekintem, hogy éveken át műsoron tartsuk Strauss opus magnumát, az operai főművet, az Árnyék nélküli asszonyt, amelyet két éve mi, veletek együtt mutattunk be Magyarországon, s amely produkció cseppet sem mellesleg az elmúlt öt évad egyik kiemelkedő teljesítménye úgy zenei, mint színpadi értelemben. Mivel a misszió a tudatlanság erdejében változó sebességgel halad, a holnaputáni, csütörtöki (2016. május 5.) előadáson még számos szabad hely akad, amelyet különösen fájna, ha egy világszínvonalú produkció kapcsán nem tudnánk betölteni. Invitáljátok meg szeretteiteket, illetve ha tudtok, ti magatok is jöjjetek el 18 órára az operaházba. A szakmai jegy ára 2500 Ft, és ezúttal első osztályú helyekre tudtok leülni vele” – írta akkor a főigazgató.

Ez némileg ellentmond az operaház Indexnek adott válaszának, a lapnak ugyanis azt írták, hogy „a Magyar Állami Operaház a világ egyik legnagyobb operaüzeme, amely nem szorul rá, hogy saját dolgozóival duzzassza fel az előadások nézőszámát”. Az operaház szerint viszont a fenti állításoknak nincs közük egymáshoz. „Az Opera attól a világ egyik legnagyobb operaüzeme, hogy pl. 2016/17-ben 70-féle produkciót tesz színpadra több mint 400 nagytermi előadásban, több száz más rendezvénnyel együtt. A választék és az előadásszám jellemzi egy intézmény méretét” – írták.

Minden színház színpadra állít és műsorra tűz időnként olyan értékes előadásokat, amelyekre kisebb közönség kíváncsi. A dolgozók mozgósítása nem jelenti azt, hogy ezeknek az előadásoknak ne lenne létjogosultságuk, ha azonban az operalátogatások elmaradása a dolgozók számára akár a munkájukkal is összefüggő következményekkel járhat – beleszámíthat a minősítésébe, ha ott voltak –, az arról árulkodik, hogy az operaháznak különösen fontos a dolgozók jelenléte a nézőtéren.

– Az Opera hagyományosan több száz művészének számol el otthoni felkészülés címen naponta két órát: ennek mintájára a műfajhoz és a saját intézményhez fűződő szoros kapcsolatot hozza létre a rendszeres előadás-látogatás – írták. Mivel a kétórás otthoni felkészülési idő beleszámít a művészek munkaidejébe, olyan, mintha ezzel a válasszal arra akartak volna utalni, hogy az előadások látogatása is hasonló kötelezettség, mint a felkészülés. Arról azonban nem volt szó, hogy ezt beleszámolnák a munkaidőbe.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete operaházi szervezetének elnöke, Rotter Oszkár elmondása szerint a szakszervezet azt kifogásolja, hogy a munkáltató nem egyeztetett velük – remélik, erre sor kerül –, valamint azt, hogy a munkavállalók kevés szabad estéinek eltöltéséről van szó, és ezek eltöltésének módja számíthat bele a minősítésbe. Ő nem hozná összefüggésbe a dolgozói bérleteket az előadások látogatottságával, hiszen a bérleteknél olyan jövőbeli előadásokról beszélünk, amelyeknek a látogatottsága még nem ismert.

 „A lehetőséget juttatásként kapják a kollégák, korlátozott számban. Természetesen nem kötelező élni vele, ám aki intézménye érdekében aktív, annak jutalmazási lehetőségét az Opera – mint bármely magára valamit is adó vállalat vagy intézmény – magának fenntartja. Hátrány senkit sem ér, de respektálja az intézmény, ha munkatársai aktív szerepet vállalnak az Opera életében. A jutalom egyébként nem fix az Operában, ha év végén marad személyi forrás, akkor van, de előfordult már, hogy egyáltalán nem tudott adni az intézmény” – írta az operaház arra a kérdésünkre, nem tartják-e problematikusnak, hogy a dolgozók minősítését olyan tényező befolyásolhatja, amely a szabadidejük eltöltésével függ össze.

„Egy évvel ezelőtt jelentősen megszigorodtak a kedvezményes jegyek kiadására vonatkozó szabályok, limitáltuk az egyes dolgozók számára elérhető szakmai jegyek számát is. Az új szisztéma jelentős bevételnövekedést hozott – ugyanakkor szintén heves indulatokat váltott ki a dolgozók körében. Az intézmény vezetősége többek között ezért is döntött úgy, hogy egy speciális bérlet formájában bővíti ki az előadások látogatásának lehetőségét munkatársai számára” – indokolta a dalszínház sajtóosztálya, hogy miért van szükség az új bérletrendszerre.