Jövőre dőlhet csak el a Radetzky laktanya sorsa

A befektető az elbontott műemlék helyreállítására sem hajlandó.

Legközelebb januárban lesz tárgyalás a Radetzky laktanya ügyében;

ítélet így már biztosan csak jövőre születhet arról, hogy elbonthatja-e a tulajdonos, a szlovákiai hátterű ingatlanbefektető, a HB Reavis az egykori laktanyát és az egykori katonai élelemtárat.

A két 19. századi épület a budapesti Duna-parton, a Bem József téren áll. A tulajdonos 32 000 négyzetméteres irodakomplexumot tervezett az épületegyüttes helyére. Az eredeti épület nagyjából tíz százalékát tartotta volna meg, többségében homlokzatokat.

A HB Reavis májusban vette meg az épületegyüttest, és rögtön nekilátott a bontásnak, elbontotta az 1840-es években épült élelemtár tetejét. A közfelháborodás hatására a Miniszterelnökség is jelzett az illetékes kormányhivatalnak, amely felügyeleti eljárásban vizsgálta, kaphatott-e egyáltalán 2010-ben építési engedélyt az előző tulajdonos, az Európa Ingatlanbefektetési Alap.

Kiderült, hogy az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem is adhatott volna engedélyt bontásra és építésre, mert akkor már ideiglenes műemléki védettség alatt állt az épület, egyáltalán nem lett volna bontható. A kormányhivatal visszavonta az építési engedélyt, megtiltott minden bontást és építést, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a HB Reavist.

Az építési engedély kiadása óta azonban évek teltek el.

A per fő kérdése ezért az, vajon szabályszerűen kezdte-e az építkezést az előző tulajdonos, az Európa Ingatlanbefektetési Alap. Ha igen, akkor érvényben van az építési engedély, és három év után már akkor sem lehet a hatóság határozatát megváltoztatni, ha eredetileg jogszabályt sértett.

Innentől a jog az ügyfelet védi: az ingatlanbefektetőt vagy bárkit, aki építési engedélyt kapott, és az alapján jóhiszeműen építkezni kezdett, még ha az engedély jogellenes is volt. Ha az Európa Ingatlanbefektetési Alap 2012-ig szabályszerűen megkezdte az építkezést, és öt év alatt, 2017-re képes befejezni a HB Reavis az épületet, akkor a 2010-es építési engedély érvényben van.

Ezen a téren nagy vita várható, mert az építkezés megkezdésének – és folytatásának – számos adminisztratív és egyéb feltétele van. A laikus szemlélő számára az utcáról nem volt észrevehető, hogy bármilyen munkálat folyt volna a Radetzky laktanyán az elmúlt években. Az ingatlanbefektető által benyújtott építési naplókban szerepel például ablakcsere és födémek áttörése is – külső szemlélő ezt szintén nem észlelhette.

Az első tárgyaláson az egykor építési engedélyhez jutott Európa Ingatlanbefektetési Alap és az új tulajdonos HB Reavis összesen öt ügyvéddel képviseltette magát, a kormányhivatal egy jogtanácsossal és egy ügyvéddel.

Az ügy pikantériája, hogy a műemlék épületet csak egy épülettömb választja el a bíróság épületétől – az ügyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a II. kerületi, Tölgyfa utcai bírósági épületben tárgyalja.

Bár ez nem tárgya ennek a bírósági eljárásnak,

az ingatlanbefektetők még azt is vitatják, hogy indokolt volt-e az épület műemlékké nyilvánítása,

mivel szerintük a számos háborús kár és az újjáépítések miatt meglehetősen eklektikus képet mutatnak az épületek.

A HB Reavis megtámadta a kormányhivatalnak azt a határozatát is, amelyben a műemlék helyreállítására kötelezték, ennek az ügynek decemberben lesz a tárgyalása. A tető nélkül álló élelemtárra viszont közben ideiglenes védőtetőt építtetett. A Bem József utca felől kerítést húztak az udvar köré, oszlopok gyanánt az élelemtár egykori tetőgerendáit használták, ettől immár valóban eklektikus képet mutat a Bem József utca felől az épületegyüttes.

A bontást egyébként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sem üdvözölte, de természetesen a politikus véleménye nem szempont az ítélkezés során. Ha a bíróság úgy értékeli, hogy az ingatlanbefektető jóhiszeműen szerzett jogát sértette az építési engedély kései visszavonása, valószínűleg bontatni fogják a Radetzky laktanyát.

###HIRDETES2###