Folytatódik a plakátügy: megszólalt Pruck Pál lánya

Nyílt levélben kérte számon az emlékbizottságon, hogy miért Dózsa László nevét írták a plakátra.

Nyílt levélben támadta meg az 1956-os emlékbizottságot Pruck Pál lánya. Írását a 168 Óra közölte le szerdán. A nő azt írja, mélységesen fel van háborodva, és sértettnek érzi magát.

Mint ismert, a forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére óriásplakátok lepték el a várost, amelyeken forradalmárok fotói láthatók névvel, születési és halálozási dátummal. Az egyik plakáton egy kamasz fiú szerepel, akit sokáig ismeretlenként jelöltek meg, később azonban Dózsa László színész-rendező neve került a kép mellé. Hétfőn azonban az RTL Klubnál jelentkezett egy férfi, aki azt állította, a forradalmár az ő unokatestvére, a 2000-ben elhunyt Pruck Pál.

A plakáton látható fénykép az amerikai Life magazin 1956. novemberi, forradalomról szóló összeállításában jelent meg, itt a tizenöt éves Pruck Pálként azonosította a fotós a képen szereplő fiút, ez szerepel a képaláírásban is, amint az RTL meg is találta a Life netes archívumában. Dózsa a csatorna megkeresésére ennek ellenére határozottan visszautasította a feltételezést, és ragaszkodott hozzá, hogy ő van a képen.

A színész-rendező kedden elküldött egy felvételt az RTL Klubnak, amellyel bizonyítja, hogy ő szerepel a plakáton. Sőt, még az ’56-ban viselt sapkáról is mellékelt egy képet. Elmondta, továbbra is meg van róla győződve, hogy ő látható a képen, ám önmagát megtagadva, kegyeleti okokból és Pruck Pál unokatestvérének megnyugtatása miatt hozzájárul, hogy a nevét levegyék a plakátról.

Erre reagálva lépett most ki a nyilvánosság elé Pruck Pál lánya, Csőkéné Pruck Erika. Levelében azt írja, nem budapesti lakos, így csak az RTL híradójából értesült róla, hogy édesapja fényképével van kiplakátolva a város. Felháborodva látta, hogy hiába a jól ismert kép, nem jó nevet írtak mellé.

„Mielőtt önök ezt a fotót felhasználták, egyáltalán utánajártak annak, hogy ki van a képen? Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele. Önök erről nem tudtak?” – fogalmaz.

Hozzáteszi: „Semmi gondom, se nekem, se a testvéreimnek azzal, hogy a fotót felhasználják, de akkor a pontos névvel és adatokkal tegyék: Pruck Pál, 1942–2000.” Csőkéné Pruck Erika érdeklődik az emlékbizottságnál, hogyan igyekeznek kijavítani ezt az „óriási baklövést”. Dózsa Lászlótól pedig azt kéri, ne kegyeleti okokból mondjon le a képről, hanem azért, mert nem ő szerepel rajta.

A nő által említett 1986-os riportnak az Index nézett utána, és mint írják, az OSA archívumában vhs-kazettán fellelhető anyagban tényleg megmutatják a híres fotót, és Pruck Pál nyilatkozik is. Azt mondja, abban az évben decemberben töltötte be a tizennégyet, mint „kis taknyos” jelent meg a képe a külföldi magazinokban. „Balhé volt, tetszett, srácok voltunk, szabadok voltunk, nem parancsolt senki.”

A 168 Óra a nyílt levél mellett interjút közölt Eörsi László történésszel, aki szerint amit Dózsa László elmesélt a forradalomban történt kalandjairól, semmiféle adat nem támaszt alá. Minderről „soha rajta kívül senki semmilyen említést nem tett, tanúja a történetnek nincs, és nem is jegyeztek fel róla semmit”.

A Schmidt Mária vezette emlékbizottság továbbra sem reagált az ügyre.

###HIRDETES2###