Houdini nem más, csak torz illúzió

Minden idők egyik legsikeresebb mágusának életéről készült magyar musical.

Semmi varázslatos nem volt a szakmámban, rengeteg dolog, ami az emberek számára csodálatosnak látszik, az csupán a foglalkozásom közhelyeit jelentette számomra – mondta egyszer kiábrándultan Houdini. A magyar származású Weisz Erik kezdetben artistaként, erőművészként kereste a kenyerét, tartott spiritiszta szeánszokat, majd extrém mutatványaival és trükkjeivel Amerikában vált a világ legnagyobb illuzionistájává. Kényszerzubbonyokból, kötelekből, vízzel töltött kínai kínzókamrából szabadult ki, felhőkarcolóról, daruról, repülőszárnyról lógott le, de őt tartották a kártyák és a bilincsek királyának is.

Az első perctől tudatosan építette saját legendáját, képes újságokban hirdette magát, de némafilmekben is feltűnt. Számos könyv és film született az életéről, de sorsa egy magyar szerzőpárost is megihletett. A Varga Bálint zeneszerző és Kal Pintér Mihály szövegíró által jegyzett Houdini című musicalt november elején mutatták be a MOM Sport- és Rendezvényközpontban Molnár László rendezésében.

Houdini egész életében csúfot űzött a halálból, erre fűzték fel a szerzők az önéletrajzi darab történetét is. A Houdini egy elvakult ember ámokfutásáról szól, egy szemfényvesztőről, aki képtelen tudomást venni a valóságról. Houdini (Miller Zoltán) egyedül a csodában képes hinni, számára a család, a szerelem csak az élet járulékos kellékei. Houdini nem más, mint egy torz illúzió, egy esendő szemfényvesztő.

A darab legnagyobb hibája, hogy elmosódnak a karakterek kontúrjai, életlenek az egymás közötti viszonyok. Csonka Ibolya anyafigurája mellett a meg nem értett testvér, Theo (Serbán Attila) szerepe van részletesen kidolgozva, a prózai és a zenei részei egymásból építkeznek, érthetővé válik fájdalmas elkeseredettsége. Serbán Attila nemcsak hangilag, de színészileg is kimagasló teljesítményt nyújtott.

Miller Zoltán talán a fent említettek miatt nem tudott megküzdeni Houdinivel, töredezett játékát csak a neki írt dalokban tudta elsimítani. Bár hangilag a Besst alakító Polyák Lilla tökéletesen ismeri a musicalek zenei formanyelvét, végig kívülálló maradt, aki nem tudott azonosulni Bess karakterével. Egy zenés darabnál megengedhetetlen, hogy kevésbé muzikális színészek énekeljenek, ezért is volt rossz választás Szabó Győző a menedzser szerepére. Izgalmas volt viszont Miller Dávid a halálbohócként is értelmezhető narrátorként.

A szervezők igazi show-t ígértek, úgy hirdették az előadást, hogy látványvilágában a Szemfényvesztők című filmet idézi majd. Ezért is kerültek az átlagosnál jóval többe a jegyek. Sokan nagyot csalódhattak, ha David Copperfield műsorára hajazó produkciót vártak. Az egész annyiban merült ki, hogy Houdini ott és akkor nem túl izgalmas trükkjeit egy bűvész mutatta be. Szerepeltetése csak megtörte a darab dinamikáját, ráadásul attrakciói sokszor elég esetlennek tűntek.

A darab kiváló tehetségű zeneszerzője sikeres szakmai utat tudhat magáé­nak: elvégezte a bostoni Berklee College of Music zeneszerzői szakát, ő jegyzi a Sorstalanság New York-i bemutatójának muzsikáját, a Broadway több produk­ciójával is bejárta a világot zenei vezetőként, de hangszerelhette Forest Whitaker jótékonysági és Mariah Carey karácsonyi koncertjét is. Darabja a kortárs amerikai zenés színház elvárásaihoz igazodik: rockalapú, lendületes fordulatokkal teli zeneiség jellemzi a Houdinit, de igazodik a műfaj klasszikus elvárásaihoz is.

A darabot most csupán négy alkalommal játszották, a tervek szerint viszont jövő tavasszal azonban a Houdini országos turnéra indul.