A Hollandiában rekedt krími kincsek Kijevet illetik

A holland bíróság döntése szerint vissza kell szolgáltatni Ukrajnának a kölcsönzött arany műkincseket.

Az aranyleleteket krími múzeumoktól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz.

Oroszország 2014 tavaszán viszont megszállta a félszigetet, így a holland múzeum dilemma elé került: kinek szolgáltassa vissza az értékes tárgyakat, egy 2400 éves szkíta sisakot, kínai lakkdobozokat a Han-dinasztia korából, brossokat, ékszereket, aranyból készült kardhüvelyt és még sok minden mást.

Az immár orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont.

A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntése érdekében. A holland bíróság hosszú vita végére tett pontot döntésével, amely szerint a kincsek az ukrán állam tulajdonát képezik, és nem azt a négy krími múzeumot illetik meg, ahonnan származnak.

A bíróság érvényesnek találta a kulturális örökségről szóló UNESCO-szerződésben foglaltakat, ezért indoklása szerint az aranykincseket Kijevbe kell szállítani, amíg a Krím orosz megszállás alatt van. A döntés ellen a krími múzeumok fellebbezhetnek.

Andrej Malgin, a szimferopoli Tavrida múzeum igazgatója aggodalmának adott hangot a kiállítási tárgyak sorsa miatt, amennyiben azok Ukrajnához kerülnek. Szavai szerint Ukrajna „barbár módon” bánt a történelmi emlékekkel a kelet-ukrajnai konfliktus során, sőt a hadsereg a Donyec-medencében múzeumokat is lőtt. Ezenkívül szerinte Ukrajnában törvénytelen kereskedés is zajlik történelmi műkincsekkel. A muzeológus szerint a krími múzeumokat hatalmas kár éri, ha nem kapják vissza a szkíta aranykincseket.

Az orosz kulturális minisztérium elítélte a holland bíróság döntését. A tárca szerdai közleménye szerint az ítélet „nemcsak a kölcsönzésről szóló szerződéseknek mond ellent, hanem sérti a múzeumok közötti nemzetközi cserék során alkalmazott alapelveket, valamint a krími lakosság azon jogát, hogy hozzáférjenek saját kulturális örökségükhöz”.

Az orosz minisztérium azon véleményének is hangot adott, hogy a holland bíróság figyelmen kívül hagyta azt az alapelvet, amely szerint a régészeti leleteket úgy kell megőrizni, hogy azok közvetlen kapcsolatban legyenek származási helyük történelmével és kultúrájával.

Homlokegyenest ellenkező véleményt nyilvánított ezzel szemben újságíróknak nyilatkozva az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Jelena Gagarina (Jurij Gagarin, az első űrhajós lánya), a Kreml Múzeumainak igazgatója. Az ő nézete szerint az amszterdami bíróság döntése indokolt, minthogy a szóban forgó műtárgyak az ukrán állam tulajdonát képezik. A teljes múzeumi vagyon az államé, nem egy adott múzeumé vagy kulturális intézményé – mondta. Amikor az adott kiállítási tárgyakat Ukrajna területéről kivitték, azok Ukrajnához mint államhoz tartoztak – hangsúlyozta. Véleménye szerint azt a kérdést, hogy az adott tárgyak melyik múzeumhoz kerülnek, azután kell eldönteni, ha visszakerültek a tulajdonoshoz.