A Sony szerb vezére a bécsi operaház élén landol

A radikális jobboldali FPÖ kiakadt, de nem azért, mert a leendő direktor szerb. Az életrajzával van bajuk.

A választás azért esett a Sony lemezkiadó komolyzenei leányvállalatának 52 éves elnökére, hogy irányítása alatt újrapozicionálják Ausztria vezető kulturális intézményét, „ha úgy tetszik, megteremtsük a Staatsoper 4.0-t” – mondta szerdán Bécsben Thomas Drozda kulturális miniszter, aki ugyanakkor hangsúlyozta, a váltás egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének elégedettek „a jelenleg is nagyon jól teljesítő” operaházi vezetéssel.

A miniszter egyebek mellett azt várja a leendő igazgatótól, hogy emelkedjen a premierek száma. Drozda szerint a hanglemezipari szakember páratlan kapcsolatrendszert ápol.

Ismeri a világ összes jelentős énekesét és karmesterét, kitűnik cselekvőképességével, és „maradéktalanul meggyőzők a tartalmi elképzelései”. A miniszter szerint Roscic kinevezése generációváltást is jelent, ő ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely alkalmas arra, hogy új közönséget nyerjen meg az operának.

Bogdan Roscic tízéves volt, amikor családja kivándorolt Szerbiából, és az ausztriai Linzben telepedett le.

Roscic a Bécsi Egyetemen tanult filozófiát és zenét, majd a Die Presse című bécsi lapnál kezdett dolgozni kulturális újságíróként, egyebek mellett popzenei kritikákat írt.

Később a Deutsche Grammophon német lemezkiadó művészeti vezetője, majd az osztrák közmédia Ö3 nevű popzenei rádiócsatornájának vezetője lett, 2009 óta a New York-i Sony Music Classical elnöke.

A Wiener Staatsoper vezetésére 18 hazai és külföldi szakember pályázott, köztük a jelenlegi igazgató, a 61 éves Dominique Meyer, a milánói Scala intendánsa, Alexander Pereira és a Bregenzi Ünnepi Játékok intendánsa, Elisabeth Sobotka.

Az öt évre kinevezett Roscic szerint „sürgősen ki kell újra találni az operát”, mert az „veszített jelentőségéből”. Az Egyesült Államokban, főleg a New York-i Metropolitanben, a világ legnagyobb operaházánál máris nagy válsághangulat uralkodik, gyakran minden második ülőhely üres, és komolyan gondolkodnak a téli szünet bevezetésén – mondta a szerdai bécsi sajtótájékoztatón, hozzátéve: ideje választ adni a publikumnak arra a kérdésre, hogy miért érdemes operába járni.

A leendő igazgató azt mondta, hogy az ő példaképe Gustav Mahler, a bécsi opera 1897 és 1907 közötti vezetője, aki „ellensége volt minden kompromisszumnak az alkotómunkában, és gyűlölt mindent, ami rutinnak számított”. Azt ígérte, hogy vezetése alatt különös figyelmet szentelnek a kortárs művészi kifejezési formáknak.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt botrányosnak, a Staatsoperhez méltatlannak nevezte, hogy olyan embert neveznek ki a világ egyik vezető operaházának, az osztrák kultúra kirakatintézményének az élére, akinek semmiféle szakmai tapasztalata nincs zenés színháznál.

Franz Welser-Möst, az operaház volt fő-zeneigazgatója „nagyon bátor döntésről” beszélt, annál inkább is, mert „a választás nem volt kézenfekvő”. Bár személyesen nem ismeri Roscicot, „rendkívül ambiciózusnak látszik”, és „a gondolkodása egyáltalán nem provinciális”. A pályázat kimenetelében csalódott jelenlegi Staatsoper-igazgató, Dominique Meyer kijelentette, „változatlan lelkesedéssel” folytatja munkáját szerződése 2020-as lejártáig.

A világ egyik legjelentősebb operaházának számító Wiener Staatsoper repertoárja az egyik legszélesebb a világon: évadonként 60 operát és balettet tűz műsorra 350 előadásban. Csaknem 100 százalékos kihasználtsággal működik.

Nézőinek egyharmada turista, akik közül sokan három különböző operát akarnak látni három nap alatt, és ez egyesek szerint gátolja az innovációt az operaháznál.