A december 17-ei adás vendégének útja sem mindennapi: Ilka Gáborból fogtechnikusból lett közhasznú munkás, majd miniatűr alkotások készítője. Amikor hallja az ember, hogy másokkal történik, az újsághír, amikor velem, az egy dráma – halljuk a szokatlan éleslátásról tanúbizonyságot tevő férfitól, aki több évtized fogtechnikusi munka után volt kénytelen elmenni egy gimnáziumba kerti munkát végezni. A történtek kapcsán Haydn Búcsúszimfóniáját említi: voltak öten, fogyott a munka, lettek négyen, majd csak ketten. „Egy kis tréfát űzött velem az élet, no de semmi baj.” Elképesztő hozzáállás, s már látjuk is az általa faragott Hierarchia szobrot: középen a támlás-, felül a karosszék, alul a sámli. Mint mondta, neki középről az alsóra kellett lépnie.
Október 15-én Jónás Tímeát, a Nyírő főápolóját ismerhettük meg, aki a tuzséri cigánysorról tört ki sok tanulással: elmondása szerint a roma telepen még gyümölccsel sem találkozott, nagy szó volt, ha lett ceruzájuk. Egy héttel később egy hatgyerekes özvegy apát látunk: az anya a hetedik születése előtt kapott szívinfarktust.
Döbbenetes, emberpróbáló utak: Kadarkai visszafogott, szelíden érdeklődő stílusának köszönhetően a lehető legtisztábban mutatkoznak meg ezek előttünk. Reméljük, lesz hol folytatni ezt a fontos munkát.
(EchoTV, Csakazértis)
