Szombatra a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), vasárnapra lapunk munkatársa, Pion István szervezett demonstrációt, miközben a pártok is beizzították verbális petárdáikat – viharosan telt a kultúra napja, sőt a hétvégéje is.
Elsőként a KKDSZ tette közzé felhívását: a szervezet „a kulturális dolgozók védelmében” emelte fel szavát, felszólalva a látványberuházások erőltetésével, valamint a közművelődés alapintézményeinek ignorálásával szemben. „Követeljük, hogy látványberuházások és futballstadionok helyett vidéki könyvtárak, művelődési házak, múzeumok legyenek a kiemelt beruházások kedvezményezettjei” – írták.
Egyúttal üzentek a kultúráért felelős uniós biztosnak, Navracsics Tibornak is: állításuk szerint ígéretet kaptak az életpálya-alapú finanszírozás 2016 végéig való bevezetésére. Tavaly májustól pedig azt hallhatták: kulturális bérpótlékot fognak bevezetni. „Ahogy az életpályarendszer bevezetése, úgy ez sem valósult meg az ígért határidőre” – jegyezték meg. Közel egy hete lapunk is megírta: először februárban kellett volna fizetni, de a rendeletnek még a tervezete sem volt ismert. A garantált bérminimum okán pedig ugyanannyit kereshet a kulturális szférában a gondnok, mint a muzeológus vagy a könyvtáros.
A szombati tüntetésen így követelték az ágazatban dolgozók bérrendezését, valamint a közművelődési intézmények megfelelő támogatását. A KKDSZ elnöke, Csóti Csaba emlékeztetett: harmadik éve rendezik a demonstrációt a magyar kultúra napja alkalmából, a három év alatt pedig a problémák csak súlyosbodtak.
A magyar kultúra napján tartott sajtótájékoztatóján Hoppál Péter egyébként arról beszélt: részben a kulturális nagyberuházásoknak köszönhetően a tavalyi 56-ról 122 milliárdra nőtt a kulturális államtitkárság költségvetése. A kultúráért felelős államtitkár intenzív fejlesztésekről beszélt, és azt mondta: a bérpótlékhoz szükséges 5,4 milliárd forint már rendelkezésre áll. Rövidesen közel 20 ezer közalkalmazott kap január 1-jéig visszamenőleg 15 százalékos bérpótlékot – ígérte meg.
Szóba kerültek a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) Nonprofit Kft.-nek juttatott állami százmilliók is, amelyeket Hoppál azzal magyarázott: a szervezet „nagyon komoly szakmai tevékenységet végző íróakadémia”. A támogatással elmondása szerint a korábbi egyenlőtlenséget kívánta kiküszöbölni a kormány.
Nem osztoztak lelkesedésében azok, akik vasárnap délután a KMTG Alkotmány utcai székhelye előtt demonstráltak a szervezet számára elkülönített újabb és újabb pénzek miatt. A tüntetést lapunk munkatársa, Pion István szervezte. Ő beszédében utalt a KMTG íróakadémiáját szervező Orbán János Dénes szavaira: ismert, a Magyar Idők rovatvezetője azzal érvelt, a nagyobb támogatáshoz a megfelelő ajtón kell kopogtatni. „A valóban jó ajtók mögött nem urambátyám módjára osztják a támogatásokat” – jelentette ki Pion, utalva arra, hogy Orbán a mentoraként tudhatta Szőcs Géza korábbi államtitkárt.
A demonstráció szervezője beszédében kifejtette: Orbán János Dénes olyan példát mutat a fiataloknak, amelyben a törleszkedés és az érvényesülés előrébb való az írásnál. Eközben az erdélyi Előretolt Helyőrséget korábban megszervező költő nem akkreditált, ellenőrizhetetlen képzést folytat.
Pion szóba hozta továbbá a Schmidt Mária újabb intézetére félretett egymilliárdot is. „A Kertész Imre Központtal kapcsolatos minden tevékenység zárt ajtók mögött zajlik, a nyilvánosság teljes kizárásával” – jelentette ki.
Beszédében Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író is a Kertész-hagyaték ügyét emelte ki. A német megszállási emlékmű szimbolikáját elítélő Selyem megjegyezte: nem sors van, hanem felelősség, és ebből sarjadt ki a kertészi életmű is. „Nem azt mondta, hogy íme egy emberi sors, engem sajnáljatok, hanem hanem hogy »én is léptem«.” Ezzel szemben kívánta elmondása szerint Schmidt létrehozni a Sorsok Házát, aminek neve szerint a holokausztban meggyilkoltaknak ez volt a sorsuk.
Felszólalt Krusovszky Dénes író is, aki Esterházy Pétert idézve mondta: attól még, hogy az író nem áll felette az olvasónak, nem mentesül az ellenkezés általános követelmétől. Kitért ő is a KMTG-nek mostanáig megítélt több mint félmilliárd forintra, egyben felvetette: Orbán nem hallott még róla, hogy a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) és a József Attila Kör (JAK) évek óta foglalkozik tehetséggondozással.
Krusovszky úgy látja: ha valaki átpolitizálta a fiatal irodalom terepét, az épp Orbán János Dénes és Szőcs Géza volt. A József Attila-díjas költő felemlegette Orbán több megszólalását is, egyebek közt azt, amelyikben irodalmi belterjet emlegetett. „Nyilván pont ez az íróakadémia fogja felszámolni azt a fránya belterjet” – jegyezte meg Krusovszky.
Az íróakadémia vezetője egyébként a hétvégén is nyilatkozott, ezúttal a 888-nak. Kritikus kérdésekkel most sem igazán kellett szembesülnie. Az interjúban a Magyar Idők rovatvezetője egyebek közt a politikai korrektséget kárhoztatta; úgy látja, nem írhatja meg, ha megkíván egy nőt, a Disney pedig nem engedte, hogy Molnár Vilmos kiadja a Micimackó folytatását, mert jobb volt, mint az eredeti. „Mit is akarunk? Az íróakadémia egy lehetőség, és az állam ezt támogatja. A megszokottnál nagyobb összegű támogatásból már lehet dolgozni. Már nem a túlélésről szól a pénz, ebből már lehet komolyan építkezni. Megteremteni a fiataloknak a biztonságos anyagi hátteret, és lehetőségeket nyújtani nekik, hogy nyugodtan csináljanak csak forradalmat” – magyarázta Orbán János Dénes.
A tüntetésen Pion meghirdette a Kezdjük el kicsiben! mozgalmat, olyan példákat szem előtt tartva, mint amilyen a tehetséggondozásra elindult Független Mentorhálózat is. „Valóban aktív, valóban cselekvő igékre van szükség, így aki segíteni tud, keressen meg” – mondta. Segítsége feltehetően lesz: a tüntetésen részt vett több költő, így Kukorelly Endre, Kabai Lóránt és Nemes Z. Márió, és ott volt Konok Péter történész és Gulyás Márton aktivista is. Utóbbi lapunknak elmondta: ha nem is irodalmár, de irodalomkedvelő, a helyzet pedig szolidaritásért kiált. Szerinte ha a mozgalom elindul, van esélye, és a szerveződés a lényeg, mert a demonstrációkat láthatóan nem veszik komolyan. Hozzátette, tájékozódik ő is, megkeresi Pion Istvánt, miben tud segíteni.
Kukorelly lapunknak azzal indokolta jelenlétét: „szanaszét van szakítva a művésztársadalom, politikai kétosztat” jellemző, és a felek még csak nem is ismerik egymást. Szerinte ha ebbe még pénzügyi manipulációkkal is beleszólnak felülről, „az egész tönkre fog menni”, ez ellen pedig tiltakozni kell.
Futóbolondozott az ellenzék
A KKDSZ demonstrációját támogatta közleményében a Lehet Más a Politika. „Az LMP szerint az alamizsnaosztás, a kapkodó, megosztásra játszó intézkedések helyett valódi béremelésre van szükség. A megalomán és értelmetlen építkezések, köztük a Liget beépítése helyett jó lenne, ha Balog miniszter és társai azzal foglalkoznának, ami a dolguk, azokkal, akiket ők emberi erőforrásnak neveznek: a magyar emberek tisztességes megélhetésével.”
Független kultúrát a fideszes hűbériség helyett! címmel a Párbeszéd közleményben köszöntötte a „bátor és független” alkotókat. A párt leszögezte: „A Fidesz mára a kultúrát is gyarmatosította: a politika, a gazdaság, a média, a sport és számos más terület mellett a magyar kulturális életben is kiteljesedett az a vazallusi rendszer, ahol nem a tudás és a teljesítmény, hanem az állampárthoz való hűség számít. A számok szépek: 2017-ben sokat terveznek kultúrára költeni, de nézzünk a számok mögé! A kultúrára szánt források nagy része a sokak által Orbán-vallású futóbolondnak tekintett Fekete György Magyar Művészeti Akadémiájának jut, de kulturális beruházásnak számít a Városliget betonmonstrumokkal való teleépítése is. Eközben a független alkotók és művészeti csoportok alig jutnak forráshoz; sorvad a magyar kultúra, megélhetési gondokkal küzdenek a meg nem alkuvó művészek, és egyre kevesebb színvonalas új alkotás születik.”
###HIRDETES2###
