Kiállnak Sárosdi Lilla mellett a kolléganői

Kerekes Viktória, Kovács Patrícia és Farkas Franciska is szolidaritást vállalt kollégájával.

A Katona József Színház, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a héten közleményben tudatta, hogy elítéli a fizikai és a verbális erőszak, a testi vagy lelki megalázás minden formáját. Viszont az SZFE egyelőre nem tervez további lépéseket. Ahogy a Vígszínház sem beszélt ilyenről, csupán azt közölte az MTI-vel: a leghatározottabban elítél a szabadság, a méltóság, valamint a becsület elleni minden támadást.

– Ott voltam akkor a Vígszínházban, amikor már Marton László volt a főrendező, de nem ismerem közelebbről őt – erről Kovács Patrícia színésznő beszélt lapunknak. Hozzátette, ő egy joviális embernek látta Martont. A Félvilág és a Válótársak szereplője kérdésünkre elmondta: szerencsére ő nem élt át hasonlót, de teljes szolidaritása Sárosdi Lilláé, és precedensértékűnek tartja a kiállását. – Lánygyerekes anyaként is úgy gondolom, hogy a nyilvánosság elé kell lépni az ilyen esetekkel – tette hozzá. Kovács Patrícia megjegyezte, a környezetéből tud olyanokat, akikkel szintén hasonló történt, de féltek előállni, és nem véletlen szerinte az sem, hogy Sárosdi eddig hallgatott. 

Beszéltünk Farkas Franciskával is, aki színészként több darabban játszott már. Elmondása szerint gondolt arra, hogy drámapedagógusként feldolgozza a témát: nem az erőszakoskodót és az áldozatot megjelenítve, hanem inkább a környezet reakcióját.

– Szociális munkásként végeztem, és jellemzőnek látom a szexuális erőszakot elszenvedő áldozatokra, hogy még ők szégyellik magukat a történtekért – mondta. Viszont a színházi élet kapcsán megjegyezte: nem élezné ki erre a világra a kérdéskört, mert nem csak a színésznőkkel esik meg ilyen. – Ne legyen felmentési lehetőség, hogy igen, de hát ő színésznő, és a szakmája erről szól. Nem, ez sehol nem megengedhető – tette hozzá.

A Viktória címszereplője örül annak, hogy egyre többen állnak elő történetükkel, mert szerinte ez hasznos az ő gyógyulásukban is. – Majdnem minden barátnőmnek van ilyen sztorija, nagyon gyakori főleg a fiatalabb lányoknál, akiknek a naivitását kihasználják az idősebb férfiak – mondta, szintén szolidaritást vállalva Sárosdi Lillával.

– Nem új az egész, nekem is beszéltek már a pácienseim a szereposztó dívány jelenségéről – mondta lapunknak Vizi János szexuálmedicina-szakember. Szerinte fontos, hogy az áldozatok kiálljanak, mert a jéghegyjelenséghez hasonlóan sok eset még most sem derül ki, az áldozatok félnek a következményektől. – Hasonló, mint a korrupció, a két érintett van jelen, egy állítás szemben egy tagadással – mondta.

Vizi úgy látja, a több kiállással nőhet a visszatartó erő, és azért is érdemes rögtön előállni, mert több évtized után jogilag nehéz bizonyítani a történteket. – És sajnos az eljárás sem áldozatbarát, gyakori az áldozathibáztatás, a kételkedés, a másodlagos viktimizáció, azaz amikor az érintett újra átéli a történteket azzal, hogy folyamatosan meséltetik vele – tette hozzá.

A szakértő szerint továbbá fontos, hogy férfi és női áldozatok is vannak, és nem szabad azt mondani egy férfi áldozat kiállásakor sem, hogy elterelheti a nőkről a figyelmet.