„Kedves rajongók, pályatársak, barátok, Ferencváros-szurkolók és a foci egyéb szerelmesei! Mély megrendüléssel tudatjuk a fájdalmas hírt, hogy Aradszky László táncdalénekes vasárnap este óta már nincs köztünk, életének 83. évében elhunyt” – írta hétfő reggel az Indexnek a gyászoló család.
Aradszky László fia, Aradszky Zsolt azt mondta a portálnak, hogy édesapjához vasárnap este fél tíz körül hívták a mentőket, akik már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Részleteket egyelőre nem tudni, a halál okát vizsgálják. Temetéséről később intézkednek, a szertartás helyéről és idejéről a nyilvánosságot tájékoztatni fogják.
Aradszky László 1935-ben született Budapesten. Először a Töltőtolljavító Ktsz-ben dolgozott, majd az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában és a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában tanult.
1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyezést ért el a Még ide-oda húz a szív című dalával. 1966-ban a rádió Made in Hungary versenyét az Isten véled, édes Piroskám! dallal nyerte meg, ő lett a magyar hanglemezgyártás történetének első aranylemezes énekese.
Majd eltűnt a nyilvánosság elől, 1986-ban tért vissza. Ötvenéves karrierje során sokfelé fellépett, többször járt Kanadában, Amerikában, volt Ausztráliában is – írja a portál.
„A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerkedtünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is, egészen 1972-ig. Nyugodtan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom. Néha csipkelődtünk, cukkoltuk egymást, de ez inkább a külvilágnak szólt, mert nagyon szerettük egymást” – fogalmazott Koós János hétfőn az MTI-nek. Mint felidézte, ő vitte el a szintén fradista Aradszkyt a SZÚR-ra, a színészek és az újságírók közötti népszerű futballmeccsre, amelyet 1963-tól a Népstadionban tartottak minden évben.
„Hasonló stílust képviseltünk, a közönség nagyon szerette Lacit. Aranyos ember volt, mindig jókedvű, mosolygós, és dalai sem voltak szomorúak. Nem véletlen, hogy több mint ötven éven át nagyon sikeres tudott lenni ebben a szakmában. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon évtizedek múlva is mindenki tudni fogja az Isten véled, édes Piroskám!-at” – mondta Koós János.
Hangsúlyozta, hogy bár a táncdalfesztiválokon versenyeztek egymással, nem voltak egymás vetélytársai. „Húsz-huszonöt énekes ült együtt egy fesztivál öltözőjében, és röhögve beszélgettünk, és nagyon tudtunk örülni mások sikereinek is”.
Az énekes kitért arra, hogy éppen vasárnap, Aradszky László halála előtt volt a televízióban, ahol a táncdalfesztiválra emlékező műsort vettek fel: „Későbbre várták Lacit is, de valószínűleg már nem tudott elmenni”.
