Nyolcvankét éves korában meghalt a huszadik század egyik legjelentősebb filozófusa, Jerry Fodor – közölte mások mellett a Daily Nous filozófiai portál. A hatvanas években az akkor domináns behaviorizmus jelentős kritikusaként állt elő olyanok mellett, mint Noam Chomsky vagy Hilary Putnam. Azóta Fodor gyakorlatilag mindenkire hatott, aki az elmefilozófia területén tevékenykedik.
Diplomáját a Columbia Egyetemen szerezte 1956-ban, majd a Princetonon kapott PhD-fokozatot négy évvel később. Huszonhét éven keresztül oktatott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT), majd a New York-i Városi Egyetemen, aztán a Rutgers Egyetemen folytatta. Onnan is ment nyugdíjba 2016-ban.
Az analitikus filozófia képviselője úgy látta, a lélek a fizikai organizmus szerveződési formájának tekinthető. Két csoportra, a dualistákra és a materialistákra osztotta a lélekkel foglalkozó filozófusokat. Előbbi szerint a lélek nem anyagi minőség, míg utóbbi úgy látja, a szellemi jelenségek nem különülnek el a fizikaiaktól. A behavioristák a materialisták körébe sorolhatóak, és ők úgy látják, nem is beszélhetünk önállóan lelki okokról. Fodor egyben kidolgozta a funkcionalizmus elméletét, ami szerint az olyan különböző rendszerek, mint az emberek vagy a számítógépek, egyaránt rendelkeznek mentális állapottal. A filozófus fontos képviselője volt az elme szimbólumfeldolgozó elméletének, emellett a nyelvfilozófiában is jelentős alkotások kötődnek a nevéhez.
Publikációi olvashatóak többek között a London Review of Books folyóiratban, ahol egyaránt írt Colin McGinn és Hilary Putnam műveiről, de akár Wagnerről, Pucciniről és Elton Johnról is. De még az állatok öntudatának kérdése sem kerülte el a figyelmét. Itt kifejtette többek közt, hogy a macskája farkára csak véletlenül rálépni is azért nem helyes, mert az fájdalmat okoz az állatnak, nem pedig mert a macska elgondolkodna azon: épp ráléptek a farkára.
