A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Helen Dunmore múlt nyáron hunyt el, az ilyen sajnálatos események is megemelik az eladott kötetek példányszámát. – Amikor például Esterházy Péter meghalt, nagyon sokan vásároltak a régebben megjelent könyveiből is – taglalja a kiadó igazgatója.

Elena Ferrante műveit tizenkét éve szintén a Magvető kezdte el kiadni. – Akkor még nem volt igazán sikeres író – tudjuk meg Dávid Annától. – Abban, hogy időközben rendkívül népszerűvé vált, nyilván szerepe volt annak is, hogy nem lehet pontosan tudni, az álnéven író alkotó ki is valójában. (Igaz, 2016-ban egy olasz újságíró azt állította, kinyomozta, hogy Ferrante nem más, mint egy Anita Raja nevű, Rómában élő fordító.)

Összevetve a brit sikerlistát néhány hazai eladási jegyzékkel, kiderül, hogy a nő írók nálunk sem szerepelnek rosszul. A Bookline 2017-es, az eladások alapján készült top 100 lajstromán az első tízben kétszer is szerepel A Szent Johanna gimi ifjúsági naplóregény-sorozattal ismertté vált Leiner Laura. Helyet kapott a tíz legtöbb kötetet értékesítő szerző között Az Arab című sorozatáról ismert Borsa Brown, azaz Szobonya Erzsébet is, valamint a Fejben dől el? című kötet társszerzőiként Bagdy Emőke és Kádár Annamária (a másik két író Buda László és Pál Ferenc). A szűkített listákat nézve még jobban szerepelnek a nők: a Bookline folyamatosan frissülő, magyar kortársakat sorba állító jegyzékének első helyén Szabó Magda áll Magdaléna – A másik Für Elise nyomában című kötetével, és az első tízben szerepel még Tompa Andrea, Karafiáth Orsolya és Jókai Anna is.

Dávid Anna szerint a Magvetőnél megjelent művek tekintetében az eladási mutatókat nem a szerző neme, hanem az ismertsége, az írói pályán eltöltött évei és természetesen a művei minősége határozzák meg leginkább. Ám a kritikai fogadtatást illetően már jóval többet nyom a latba, hogy az illető férfi vagy nő. – Konzervatív országban élünk, sok szomorú történetet meséltek írónők arról, hogy milyen – rosszalló, pikírt – megjegyzéseket tettek rájuk és műveikre a szakmabeliek, csak azért, mert nők – fejti ki.

Valamivel több mint másfél évszázaddal ezelőtt magyar férfiak tudományos fórumokon vitáztak olyan kérdésekről, hogy egyáltalán közölheti-e az írásait egy nő? És hogy kárt okoz-e azzal magának és a családjának, ha kilép a női lét hagyományos keretei közül?

Még Szerb Antal is azt írta a 40-es évek elején egy levélben tanítványának, a feltűnően szép Nemes Nagy Ágnesnek, hogy „nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”.

– Szerb Antal nem akart rosszat, csak tisztában volt azzal, hogy a szépirodalom a férfiak terepe, ahol egy, a nőiességét hangsúlyozó fiatal lányt biztosan nem fognak komolyan venni – mondja Kiss Noémi író, műfordító. Márpedig Nemes Nagy Ágnes nagyon szép nő volt, aki ráadásul csinosan is öltözködött. – Hallgatott Szerb Antal tanácsára, és nem csak a ruhatárából, hanem a költészetéből is száműzte a ”nőiességet”, az érzelmekről szóló, szexualitással kapcsolatos műveket. Így aztán Nemes Nagy Ágnes, aki egyébként Sylvia Plath kortársa volt, a babitsi tárgyias költészet hagyományait követte. Nem véletlen, hogy a 2016-ban megjelent, közel száz kiadatlan verset tartalmazó kötete olyan népszerű lett – fejti ki Kiss Noémi.

Azt is elmondja: a magyar nemzeti irodalmi kánonban Kaffka Margiton, Nemes Nagy Ágnesen és Szabó Magdán kívül ma sem igen tartanak számon nő írót. Pedig számos kiváló írónővel büszkélkedhetünk, és a kortárs szépirodalmi listákon is szép számmal szerepelnek nők. – Rakovszky Zsuzsa, Erdős Virág, Tóth Krisztina, Tompa Andrea művei vezetik a kiadók sikerlistáit, ám ez sem a díjakban, sem az irodalomhoz kötődő intézményrendszerekben nem jelenik meg – mondja Kiss Noémi. Szerinte amíg az évtizedek alatt megkövesedett értékítéleti és kapcsolatrendszerek nem bomlanak le, a női irodalom nem tud érvényesülni. – Hiába olvasnak minket sokan, hiába készülnek velünk interjúk, hiába járunk felolvasóestekre, a rendszer szintjén minden ugyanaz marad.