A hőszivattyús fűtés a legkorszerűbb fűtési megoldások közé tartozik, mert javarészt a környezetünkben lévő energiát hasznosítja. Korszerű megoldás, ám a hőszivattyú beépítése többletköltséggel jár, ugyanakkor hosszú távon megtérül a ráfordítás. A nap melegét a földkéreg raktározza, és energiáját a geotermikus hőszivattyúk révén hasznosíthatjuk. Sokan félnek a sötét téli hónapoktól, de ez a korszerű rendszer hatékonyan működik akár mínusz 10-15 fokban is. Minden épület alatt van annyi elraktározott energia, ami fedezi a fűtés hőszükségletét – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Hogyan működik a hőszivattyú?
A hőszivattyú árammal, gázzal, illetve napelemmel, biogázzal vagy szélenergiával is üzemelhet. Legnagyobb előnye, hogy hagyományos energiaforrások használata esetén is megtakarítást eredményez. Működési elve hasonló a hűtőszekrényéhez, de nemcsak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmas, tehát külső energia bevonásával emeli magasabbra a hőmérsékletet. Az alacsonyabb hőmérsékletű hőforrás lehet víz, levegő, hulladékhő, geotermikus energia vagy napenergia.
A csőrendszerben áramló munkaközeghez belső égésű motor, kompresszor, elpárologtató, expanziós szelep és kondenzátor szükséges.
Ez a munkaközeg melegíti fel a padló-, fal-, mennyezet- vagy radiátoros fűtésben keringő vizet, és állítja elő a meleg folyó vizet is. Hűtés esetén a folyamat fordítottja történik.
Létezik víz-víz, levegő-víz és talaj-víz rendszerű hőszivattyú.
A képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Környezetbarát, de szervizigényes
A készülék nem éget el semmit, tehát a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kíméli a környezetet, viszont ha kutas kialakítású, talajszondás vagy kollektoros a szivattyú, és nem megfelelő a telepítése, elsivatagosíthatja a talaj felszínét, és felboríthatja a természetes vízrétegek egyensúlyát.
Hátrány, hogy a bonyolult rendszer szervizigényes, függ az áramhálózattól.
Előny, hogy a megújuló energiaforrások adják a rendszer fogyasztásának háromnegyedét, és a minimális égéstermék-kibocsátás miatt a technológia környezetbarát. Zajszintje alacsony, nem nagyobb egy 150 literes bojlerénél, élettartama akár 30 év is lehet.
Hosszú távon megéri
A bekerülési költség függ a környezeti adottságoktól, de a megtérülési idő általában 5-7 év.
Ha egy új építésű, 160 m2-es ház fűtéséről és meleg vizéről kell gondoskodnia a rendszernek, a bekerülési költség kb. 300 ezer Ft-tal több, mint egy hagyományos kondenzációs gázkazán. A megtérülés ideje hozzávetőlegesen 3 év.
A fan-coil vagy klímakonvektoros rendszer szíve egy kondenzációs kazán, napkollektor vagy egy hőszivattyú.
Hőcserélőjének csöveiben hűtő- és fűtővíz is áramolhat, nyáron hűti, télen 40 fokos vízzel fűti a ventilátorral keringetett levegőt. Szerelhető ablakok alá vagy mennyezetre is.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
