A hazai sajtok ugyancsak nem megfelelő tejből készülnek, ipariak, éretlenek, ízetlenek, állaguk sokszor a rágógumiéhoz hasonlít. A mézről pedig csak annyit, hogy bár mostanában csend van, a pár héttel ezelőtti botrányban kiderült, hogy egy biovállalat 20 ezer kilogramm biomézet tudott úgy értékesíteni, hogy miközben az egészet jól felcukrozta, az ügyvezető még mindig szabadlábon van. A minőségi szempontok iránt érzéketlen hungarikumrendszer a züllést nemhogy megállítaná, de még rá is tesz egy lapáttal, a boltok pedig a rossz termékek választékát külföldről behozott, olcsó és ipari termékekkel bővítik. Satuban vagyunk.
A helyzet a legrosszabb piaci logikát tükrözi, pedig még ma sem ártana az okos és hozzáértő beavatkozás, amely gátat szabna a hivatásos hazudozásnak és a minőségrontásnak. A magyar állam sajnos továbbra is csak „bénázik”, a csalók és az ipari mennyiségben moslékot előállítók pedig egyelőre röhögnek a markukba.
