Az úgynevezett zsírdiétáról vetített felvilágosító műsort a TV2, amely módszernek az a lényege, hogy magas zsírtartalmú ételeket ajánlanak az embereknek. A riporterek a fitneszes Schobert Norbit és Virágh Barbarát kérdezték, utóbbit táplálkozási tanácsadóként mutatták be. Norbi már az elején leszögezte, hogy nem szakember, hanem edző, mégis a zsírdiéta jogosságáról kezdett okoskodni, „mert erről sokat szokott beszélgetni”. A táplálkozástudományt valóban képviselő dietetikusokat lefitymálva leszögezte, hogy ő a zsírról már tizenöt éve „kommunikál”, és hogy a zsír az ember barátja. Szerinte „az állati zsírok tartalmazzák a D-, E-, K- és A-vitaminokat, amelyek nélkül idegbetegek vagyunk, és rosszul érezzük magunkat”. Felesleges bántani, nyugodtan meg lehet enni. A műsorvezető végül meg is sajnálta szegény zsírokat: „Ezt kevés ember tudja, mivel nekik a zsír egyenlő hízás.”
Ezután Virágh Barbara kelt a zsírok védelmére. Szerinte manapság divatosak a zsírokat teljesen megvonó diéták, amelyeket „el kell felejteni”. Dietetikai végzettséget nála sem lehetett felfedezni, annak ellenére, hogy ilyen tanácsokat osztó internetes blogot vezet. Akkor mit együnk? – sóhajtotta a zavarodott riporter. Norbi úgy folytatta, hogy ha valaki fogyni akar, és zsírszegény diétához fordul, akkor „nagyon kitol magával”. S „ha valaki esténként egy szénhidrátszegény kenyérrel eszik öt deka szalonnát és iszik rá egy pohár száraz fröccsöt, akkor ez egy tökéletes diéta tud lenni. Nem?”. Virágh villámgyorsan egyetértett Norbival, majd ennél is zavarosabb beszélgetés indult.
A táplálkozás és a lakosság egészségi állapota Magyarországon komoly ügy. A statisztika szerint nagyon rossz helyen állunk, a magyarok 30 százaléka túlsúlyos. Nem mindegy tehát, kik tartanak felvilágosítást a kérdésben. Szakemberek vagy tudás nélküli önjelöltek. Dietetikusokat ugyanis egyetemeken képeznek. A négyéves szakon anatómiai, illetve konyhai ismereteket egyaránt tanulnak. Orvostudományi alapokkal, pszichológiai tanulmányokkal, higiénés ismeretekkel, gyógyszertani jártassággal rendelkeznek. Dietetikusdiplomával kell rendelkezniük az élelmezésvezetőknek, ők adhatnak táplálkozási tanácsot, írhatnak étrendet, vehetnek részt megelőzési tevékenységekben és a tömegtájékoztatásban. Márpedig egy dietetikus nem ajánlott volna állati zsírt, mondván, hogy a D-, E-, K- és A-vitaminok forrásai. Ez ugyanis nem igaz. D-vitamin napfény hatására termelődik a testben; olajos halban, tojássárgájában, gabonapelyhekben és margarinban lelhető föl. E-vitamin margarinban, olajos halban, tojássárgájában, zöld és leveles zöldségben, diófélékben, búzacsírában, szójababban van. K-vitamin leveles zöldségfélékben, tojássárgájában, sajtban, sertéshúsban és májban, A pedig tejtermékekben, olajos halban, zöld és sárga színű zöldségekben. Hiányukban például angolkór, illetve a csontok gyengülése (D), vérszegénység, izomsorvadás (E), orrvérzés, vérző fogíny, felszívódási zavarok (K), szemproblémák, farkasvakság (A) léphet föl. Igaz ugyan, hogy ezektől egyenként is „idegbetegek” lehetünk, ahogyan az edző fogalmazott.
A különböző diétáknak más-más céljuk van, nem szabad őket összekeverni. Egy hasnyálmirigy-gyulladásos vagy érrendszeri betegségben szenvedő, aki túlsúlyos, és fogyni szeretne, a zsírdiétától meghalhat. A félrevezető műsor fölveti a műsorkészítők, a nyilatkozók, de akár a médiahatóság felelősségének kérdését, általában azonban nem történik semmi. A tehetetlenség miatt az érintetteknek eszükbe juthat a momentumos Fekete-Győr András akciója, hogyan kért számon valótlan állításokat az Origón, még ha ez nem követendő példa is. Vagy a Tilos Rádió előtti tüntetés a keresztények ellen karácsonykor elhangzott ostobaság miatt, ahol, ha feltűnik, nem úszta volna meg szárazon a rádiós. E problémákra lehet és kell is megoldást találni.
