Akikért a harang szól – Magazin-ajánló

A hazánkba befogadott koptok körüli ellentmondásos információk és értesülések hátteréről szól a szombati magazin vezető anyaga.

A hazánkba befogadott koptok körüli ellentmondásos információk és értesülések hátteréről, valamint a magyar diplomáciatörténet néhány korábbi érdekes fejezetéről szól a szombaton megjelenő Magyar Nemzet Magazin vezető anyaga. Különleges interjúcsemegét is kínálunk: az észak-koreai disszidens, I Hjonszo A lány hét névvel című könyve komoly nemzetközi érdeklődést váltott ki. Lapunk nyilatkozva mesélte el a kommunista országból való szökése részleteit, és arra is magyarázatot adott, az embertelen körülmények ellenére miért van mindmáig honvágya. Helyszíni riportot kínálunk a mezőségi Szék településről, ahol annak idején megszületett maga a táncház kifejezés, de további érdekességek is fellelhetők itt, ahol majdnem kihaltak a prímások, de szerencsére ma is a muzsikáról szól minden. Böjte Csaba lapunknak nyilatkozva nemcsak a bevándorlókról mondta el szokás szerint megfontolandó gondolatatait, de a langymeleg keresztényekről is megvan a véleménye. Alapos áttekintést adunk az elektromos autózás jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről, izgalmas olvasnivalót kínálunk az amerikai–magyar kapcsolatok kevésbé közismert fordulatairól egy nemrég megjelent kötet kapcsán, és annak is utánajártunk, mit tud kezdeni ma a magyar társadalom értelmi sérült tagjaival, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy ők is megtalálják a helyüket a való életben. Ezen a héten is jelentkezünk könyvajánlókkal, tárcát közlünk Pilhál György, Babiczky Tibor és Lackfi János tollából.

Mindez és sok más érdekes olvasmány a Magazinban! Keresse hétvégén a Magyar Nemzetet és benne a mellékletet az újságárusoknál.

Negyven éve történt, de hivatalosan ma sem tudható, miért kellett elpusztulnia a Malév 240-es, Bejrútba tartó járatának. A számos találgatás, feltételezés közül a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a háborús térséghez közelítő gépet az izraeliek lelőtték. (A témával korábban többször is részletesen foglalkoztunk a Magazinban.) A TU–154-esen hatvanan utaztak, köztük tizenegyen magyarok, ebből tíz főt tett ki a személyzet. A részleteket a magyar állam titkolni próbálta a tragédiát követően, a lapokban is csak pár soros hírek jelentek meg arról, hogy a repülő odaveszett. A titkolózásnak diplomáciai és gazdasági okai is lehettek. A Malév gépével félszáz fős palesztin delegáció utazott volna, akik az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy mégsem ülnek fel a járatra, emellett sokan feltételezik, hogy a Tupoljev gyomrában fegyvereket is szállítottak a forrongó Libanonba.

A repülő után egy angol biztosítótársaság kifizette a kártérítést, közel kétszázmillió forintnak megfelelő dollárt, amely akkori mércével mérve igen nagy összeg volt. Ha kiderült volna, hogy a repülő nem baleset, hanem állami terror áldozata lett, a szocialista Magyarország aligha jutott volna hozzá a vaskos nyugati pénzkötegekhez. Amelyből a hozzátartozók csak jelképes összegeket kaptak. A tragédiát követően több holttestet kiemeltek, ők ma is tömegsírban nyugszanak, repatriálásuk a hozzátartozók, mindenekelőtt Németh László küzdelme ellenére nem történt meg. A parlament 2004-ben százmillió forintos kegyeleti alapot hozott létre, ebből kellett volna kutatásokat végezni és hazahozni a földi maradványokat.

A tervekből nem valósult meg semmi, 2009-ben az érintett (és az igazság megismerésért folytatott hosszas küzdelemben megfáradt) magyar családoknak kifizettek négy-négymillió forintot, a megmaradt mintegy ötvenmilliót pedig visszafolyatták a költségvetésbe. (Németh László nem fogadta el a tisztességtelen ajánlatot.) Az ügyben készített 2003-as országgyűlési dokumentumot szigorúan titkosnak minősítették, a feljelentéseket a hatóságok elutasították. A szeptember 30-i évfordulón minden évben mécsesek égnek az áldozatok emlékművénél Budapesten, a Farkasréti temetőben. György Zsombor írása (17–22. oldal)

Honvágy
Bár családja nem éhezett, és a furcsa helyi társadalmi hierarchiában sem álltak alacsony helyen, I Hjonszo 17 éve mégis Dél-Koreába szökött. Megdöbbentő, de a disszidensek többsége egy idő után elkezd hazavágyni. Az írónő több okkal magyarázza ezt, többek között azzal, hogy a szülőföldön szerzett tudást egyszerűen nem lehet hasznosítani a másik országban, még akkor sem, ha elvileg a nyelv közös, bár ez utóbbi állítás sem igaz mára teljesen. A fiatal szerző arról is beszélt, szerinte mi történne egy esetleg rendszerváltás után az elzárt országban, és nem tartja kizártnak, hogy egy ilyen fordulat után is lennének, akik visszasírnák az előző kegyetlen rendszert. Lukács Csaba interjúja (19. oldal)

A Jóisten nagy fakanalat ragadott
Nem a bevándorlóktól féltem Európát, hanem a lagymatag keresztényektől – mondja a dévai gyermekmentő, Böjte Csaba. Interjúnkban rákérdeztünk arra is: szerinte a magyar kormányzat jól végzik-e a dolgukat akkor, ha az ország megvédésére hivatkozva kerítést építenek. Szerinte az most a kérdés, hogy káoszba süllyedt harmadik világ lesz-e Európából, vagy a tolerancia, a becsületes munka, a párbeszéd útján mi leszünk képesek segítő kezet nyújtani, hogy mindenütt megteremtődjön egy rendezett, békés világ. Karikó Éva interjúra (22. oldal)

Verdi születésnapja
Megoldatlan az értelmi sérült emberek lakhatása és fogalkoztatása, pedig az egészséges emberekhez hasonlóan ők is szeretnének hasznos tagjai lenni a társadalomnak. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) Szivárványország napközi otthona sérült gyermekeknek és felnőtteknek biztosít nappali ellátást. Személyre szabott terápia és értelmes kihívások, feladatok segítik a fejlődést az intézet falain belül. Lázár Fruzsina helyszíni riportja (24. oldal)

Száguldás, Tesla, szerelem

Még bármi kisülhet az elektromos autózásból (25. oldal)

A Dzsihád jegyese és az Iszlám Állam

Felvilágosító erejű könyvek napjaink égető problémáiról (29. oldal)

Ligetprojekt

Mire megy ki a játék? (30. oldal)