„Egy magánéleti probléma miatt tértem haza, de ma már látom, hogy feltehetően a gondviselés akarta így. 2004-ben mérhetetlen optimizmus és remény lakozott bennem, életvidám, pompás helynek éreztem a fővárost, mostanra viszont mindez tovatűnt belőlem. Manapság úgy érzem magam, mintha egy gyarmaton élnék, ahol már azt sem tudjuk, kik a gyarmattartók.” (Lajtai Péter)
Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!
Pusztaszabolcson felavattak egy Kárpát-medencét formázó csobogót, aminek a megyén túl is híre ment. Azon nyomban összecsaptak felette a szegény–gazdag, hazafi–nemzetáruló dichotómiák apologétái. Vagyis a település a Magyarországon már megszokott mintázatba rendeződött.
Játszott Halász Péter színházában, vezetett három világhírű galériát, és tervezett divatipari csúcsmodelleket. Lajtai Péterrel gyakran előfordult, hogy Antwerpenben reggelizett, Párizsban ebédelt és Londonban vacsorázott. Egykor képszerű verseket írt, ma lírai képkollázsokat készít. Egyszerre alázatos és radikális, mozaikszerű installációin a bennünket elöntő digitális káosz kétségbeejtő gyönyörűségét mutatja be.
Kevés olyan megosztó személyiség van a magyar történelemben, mint Horthy Miklós. Az egykori kormányzó neve azonban nemcsak hazánkban vált ki heves érzelmeket, hanem a határon túl is – pláne, ha szobrot akarnak emelni neki. A szlovákiai Nemeshodoson most sajátos helyzet állt elő: a szlovákok nem, a magyarok viszont hevesen tiltakoznak a szoborállítás ellen. A Felvidékre utaztunk, hogy megnézzük a kormányzó visszatérését.
A kétnyelvű emberek gondolkodási folyamatainak vizsgálata gyakorta kutatott területe a pszichológiának. Mára kiderült, hogy ha valakinek nem az anyanyelvén kell gondolkodnia és kommunikálnia, az jelentős hatást gyakorol a gondolataira is. Ez nem meglepő – gondolhatnánk –, hiszen ha valakinek keresnie kell a szavakat, nem tud arra koncentrálni, hogy racionális döntéseket hozzon. Csakhogy nagyon nem ez a helyzet.
