A csángó közösség képviselői szerint a megyei tanácselnök fellépése azzal a kísérleti programmal állhat összefüggésben, amelyet a román és a norvég kormány képviselői nemrég indítottak Bákóban. A helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projektben a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta román kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió, a UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja az országban egyedül Bákó megyében útjára indított programot.
Egyébként a projektért felelős megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredetét valló-propagáló Dumitru Martinas Katolikus Egyesület társulása nyomán idén tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol egyebek között angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diáknak.
Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő februári ülésen kijelentette: szerinte semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyaroktatás.
Pogár Lászlótól, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnökétől, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bákó megyei vezetőjétől a lap megtudta, ő is értesült arról, hogy Dragos Benea „lehordta” a csángó gyerekeket, viszont az államfő-választási kampány miatt még nem tudott magyarázatot kérni az RMDSZ bukaresti koalíciós partnerét képviselő tanácselnöktől. Lapunk szintén állásfoglalásra kérte az önkormányzati vezetőt, aki titkárnője ígérete ellenére nem hívta vissza munkatársunkat.
