„Tetőtől talpig” átalakítanák a BBC-t

A kulturális miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a csatornának „ennyi mindennel” foglalkoznia.

John Whittingdale – akinek tárcája a médiaszabályozásért is felelős – a 92 esztendős brit közszolgálati médiatársaság működési alapokmányának számító, jövőre lejáró királyi pátens megújítási folyamatának első lépéseként ismertette a londoni alsóházban a kormány reformelképzeléseit.

Whittingdale szerint mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a BBC továbbra is „mindenkinek mindent szolgáltasson-e minden elképzelhető felületen”, vagy pedig „pontosabban kijelölt célirányokra” kell-e a jövőben koncentrálnia.

A miniszter példaként kiemelte, hogy a BBC – amelyet elsősorban a kötelező előfizetési díjakból tartanak fenn – 20 millió fontért (csaknem 9 milliárd forintért) vásárolta meg külföldről a The Voice című tehetségkutató vetélkedő sugárzási engedélyét, jóllehet a piacról élő kereskedelmi televízióknak is vannak hasonló műsoraik, például az ITV csatornán futó X Factor.

Whittingdale szerint az is kérdéses, hogy a BBC online szolgáltatásában szükséges-e annyi és olyan tartalom megjelenítése, amennyit és amilyent más szolgáltatók is elő tudnak állítani.

A brit kormány által a BBC reformjának lehetséges módjairól összeállított „zöld könyvben” hangsúlyos szerepet kap a finanszírozási rendszer átalakítása is.

A BBC nagy-britanniai sugárzású televízió- és rádióműsoraiban, valamint a Nagy-Britanniában elérhető internetes oldalakon soha nincs reklám, a társaság a csaknem négymilliárd font – 1700 milliárd forint – éves előfizetési díjból, valamint világszerte rendkívül népszerű drámai és dokumentumprogramjainak értékesítéséből tartja fenn magát.

Az évi 145,50 fontos (64 ezer forintos) előfizetési díjat a jelenlegi törvényi meghatározás szerint minden olyan brit háztartásnak fizetnie kell, amelyben bármely eszközzel – televízión, számítógépen, mobiltelefonon – nézhetők és rögzíthetők a televíziós adások.

A konzervatív brit kormány szerint meg kell vizsgálni, hogy ennek a rendszernek a fenntartása indokolt-e, vagy itt is reformokra van szükség. A lehetőségek között felmerült a használatarányos előfizetési rendszer meghonosítása, bár csütörtöki előterjesztésében Whittingdale is elismerte, hogy ennek technikai háttere – vagyis a hozzáférést minden háztartásban külön ellenőrző hálózat – egyelőre nem áll rendelkezésre.

A kormány szerint felülvizsgálandók a díjfizetés megtagadásának törvényi szankciói is. Jelenleg a brit bíróságok évi 30-50 esetben szabnak ki letöltendő szabadságvesztést olyanokra, akik nem hajlandók fizetni az előfizetési díjat.

Az átalakítási terveket nem fogadta osztatlan lelkesedés. A BBC csütörtökön kiadott, alig leplezetten indulatos hangvételű nyilatkozata szerint „ a BBC nem a politikusok, hanem a nézők tulajdona. ( ) Ők a mi részvényeseink, ők fizetik az előfizetési díjat, így nekik kell a leghangosabban hallatniuk hangjukat.”

A kormány tervei ellen már előző nap közös nyílt levélben tiltakoztak a filmművészet, az irodalom és a tudomány brit világsztárjai, köztük David Attenborough, akinek rendkívül népszerű természettudományos ismeretterjesztő filmjeit évtizedek óta az egész világon sugározzák, Daniel Craig filmszínész, James Bond alakítója, és magyar származású felesége, Rachel Weisz színésznő, valamint Joanne K. Rowling, a példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam szerzője.

A felhívás, amelyet az aláírók személyesen David Cameron brit miniszterelnöknek címeztek, leszögezte, hogy a BBC megnyirbálása egész Nagy-Britannia megcsonkításával érne fel. A BBC rendkívül értékes intézmény, amelyet a brit közönség szeret és megbízik benne, a külvilág pedig irigyel – hangsúlyozta a The Daily Telegraph című konzervatív napilapban közzétett nyílt levél.

A brit sajtó már a Konzervatív Párt által váratlan fölénnyel megnyert májusi parlamenti választások után olyan egybehangzó értesüléseket közölt, amelyek szerint David Cameron új, immár egypárti tory kormánya – megszabadulva a korábbi koalíciós partnertől, a Liberális Demokratáktól – a BBC „lerendezésére” készül. A lapok akkori beszámolói szerint a Konzervatív Párt több magas rangú illetékese azzal vádolta a BBC-t, hogy az „megbocsáthatatlan részrehajlást” tanúsított a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt iránt a választási kampány alatt.