Az egy évvel ezelőtti 35 százalék után idén márciusban másfélszer többen, a teljes felnőtt népesség 53 százaléka vélte úgy, hogy szükség van közszolgálati hírcsatornára Magyarországon – írta honlapján egy telefonos közvélemény-kutatására hivatkozva a Nézőpont Intézet. A 2016. március 10–13-a között, ezer fős, nemre, korra, régióra, településtípusra és iskolai végzettségre nézve reprezentatív mintával készült felmérés pártpreferencia szerint is vizsgálta a válaszokat.
A baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) és LMP-szimpatizánsok körében 59 százalékot, a Jobbik-szimpatizánsok körében 42 százalékot ért el azok aránya, akik szerint nincs szükség közszolgálati hírtévére. A kormánypárti szimpatizánsokat nézve ugyanakkor tavalyhoz képest 21 százalékponttal többen (a Fidesz–KDNP szimpatizánsok 74 százaléka), míg az ismeretlen pártpreferenciával rendelkezőket nézve 19 százalékponttal többen (a bizonytalanok 47 százaléka) tartanak szükségesnek egy közszolgálati hírcsatornát.
Ez mind szép és jó, csakhogy a felmérésnek akad egy óriási hiányossága. A feltett kérdés az alábbi volt: „Ön szerint szükség van, vagy inkább nincs szükség közszolgálati hírcsatornára?” Nyilvánvaló, hogy erre a kérdésre sokan adnak igenlő választ, ha eszükbe jut például a brit BBC.
Azonban a magyar BBC-nek szánt M1 teljesítménye hagy némi kívánnivalót maga után – annak ellenére, hogy múlt héten pont a Nézőpont próbálta bizonyítani (nem túl sikeresen), hogy mennyivel jobban teljesít, mint a magyar hírtévék és kereskedelmi csatornák híradói. Ám erre a Nézőpont kérdése nem reflektál, így az alábbi megállapításukat sem igazolja a saját kérdésfeltevésük: „az átalakított hírcsatorna társadalmi elfogadottsága a kutatás szerint jóval pozitívabb, mint tavaly.” Ahogy a fenti képen szereplő „53% szükségesnek tartja a közszolgálati hírcsatornát” sem igaz ebben a formában.
Éppen ezért olvasóink körében mini – persze nem reprezentatív – közvélemény-kutatást végzünk, olyan kérdést alkalmazva, amelyet a közpénzmilliárdokból működő Nézőpont elmulasztott feltenni.
