Intenzíven reklámozza a kormány az úgynevezett nemzeti konzultáció kérdéseit a magát szociáldemokrata lapként meghatározó Népszavában. Kedden és csütörtökön is háromszor negyedoldalnyi kék hirdetés jelent meg a lapban, illetve még egy negyedoldalnyi az állami Szerencsejáték Zrt.-től. Ezeken kívül csak egy hirdetés található a csütörtöki lapban, amely a tulajdonos családjához köthető. Ugyancsak „Állítsuk meg Brüsszelt!” hirdetések futnak a cégcsoporthoz tartozó Vasárnapi Hírek és Szabad Föld honlapján.
A kormányhirdetések intenzitása a vállaltan ellenzéki, magát szociáldemokrata lapként meghatározó Népszavában megegyezik a nyíltan kormánypárti Magyar Hírlappal és a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe került Világgazdasággal.
Ez már nem is az első eset, hiszen március végén már megjelent az első, egész oldalas kormányhirdetés a baloldali újságban. A Népszava médiaajánlata szerint egy negyedoldalas hirdetés 650 ezer forintba kerül, de ez természetesen csak listaár, a valódi költségek üzleti titoknak minősülnek.
A Népszava egyébként az egyetlen napilap, amely érdemben növelni tudta a példányszámát az utóbbi időben. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben átlagosan napi 18 467 darabot adtak el a lapból, ami 68 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A lap feltámadása szorosan összefügg a Népszabadság tavaly októberi bezárásával: az újságírók egy részét átvette a Népszava, illetve feltehető, hogy a lap nélkül maradó olvasók egy része is ezt az újságot választotta.
Mint ahogy az korábban hivatalos közleményből is kiderült, a Népszava feltámadása mögött az MSZP egykori pénztárnoka, Puch László áll. A lapot kiadó cégcsoportot tavaly ősszel még egy rejtélyes liechtensteini befektető akarta megvenni, amelyről végül kiderült, hogy kormányközeli érdekeltség áll mögötte. Ez az üzlet nem jött létre, ehelyett decemberben érkezett Puch, aki egy osztrák cégen, a Horizont Handels und Industrie AG-n keresztül vette meg a lapot.
Ekkor még úgy volt, hogy Gál J. Zoltán, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője integrálja újságját a Népszavával, január végén azonban Gál J. bejelentette távozását, így Németh Péter maradt a közelmúltig a Népszava élén.
Gál J. az utolsó, a Vasárnapi Hírekben megjelent publicisztikájában arról írt, hogy az utóbbi időben Magyarországon hátrálunk vissza a pártsajtó letűntnek hitt korába, a reklámpiac elosztóhely lett, „onnan annak osztanak, akire áldását adja a hatalom a látszatért cserébe”. Arról is írt, hogy a hirdetési piacra jó ideje „rátehénkedett” az állam, a kormány pedig ezt a kényszert a saját befolyása növelésére használhatja, a ma létező viszonyok konzerválása érdekében.
Az Átlátszó már akkor, január végén közölte, hogy egy háttéralku keretében hamarosan állami hirdetések jelenhetnek meg a Népszavában. Németh Péter pozícióban tartása e szerint kifejezetten fideszes körök kérése volt.
A koncepció állítólag az, hogy a Népszava maradjon baloldali ellenzéki, de inkább véleményeket, elemzéseket közöljön, mint tényfeltáró anyagokat. A cikket jegyző Rádi Antónia így fogalmazott:
A Fideszben pedig markánsan ellenzéki, például a tavaly októberben bedarált Népszabadsághoz hasonló lapot nem látnának szívesen. Valamilyen, minél alacsonyabb impakttal rendelkező kiadvány ugyanakkor pompás lenne: igazolná a NER demokratikus mivoltát, egyszersmind remek felület a Jobbik elleni hadviselésre is.
A Hvg.hu szintén januári cikke szerint Orbán Viktor egy tavaly év végi, zárt körben lezajlott beszélgetésen utalást tett a Népszavára, azt mondta, ott most minden Németh Péter kezében van
, pedig akkor még úgy volt, hogy Gál J. lesz a főszerkesztő. A cikk szerint ezután
a lap nehéz helyzetét taglaló felvetésre a kormányfő sejtelmesen úgy felelt, hogy jó sztorikat kell írni, és akkor jönnek a hirdetők is.
Azóta egyébként Németh Péter is távozott, nem egészen két hete közös megegyezéssel bontott szerződést a kiadóval.
