Vérfürdő Vegasban: álhírek nehezítik a tisztánlátást

Még mindig képesek eluralni a médiát és a Facebookot a minden valóságalapot nélkülöző hamis információk, a legnagyobb krízisek idején is.

Fokasz Oresztész
2017. 10. 03. 14:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ijesztő rendszerhibára világított rá ismételten a hétfői Las Vegas-i mészárlás az amerikai és a globális média működésében. Abban sajnos immár semmi meglepő nincs, hogy az internet sötét bugyrait azonnal elárasztották a teljesen légből kapott vagy – ami talán még rosszabb – féligazságokon nyugvó álhírek, az azonban már finoman szólva is aggasztó, hogy minden igyekezet ellenére ezek még mindig utat találnak maguknak a mainstreambe is. Konkrétabban és elsősorban a két toronymagasan legfontosabb online tartalomterjesztő platform, a Facebook és a Google hírfolyamaiba, méghozzá kiemelt, sőt elvileg szerkesztett felületekre is.

Mielőtt továbbmennénk, álljon itt röviden, mi is történt hétfőn:

Ehhez képest különféle, politikailag-világnézetileg szélsőségesen elfogult, és/vagy közismerten álhíreket terjesztő weboldalakon (meg a hozzájuk tartozó fórumokon) azonnal megjelent, hogy az elkövető – akit ráadásul eleve tévesen azonosítottak – egyik, avagy másik nagy amerikai párt híve, tagja, elvakult rajongója Hillary Clintonnak/Donald Trumpnak, elkötelezett fasiszta/antifasiszta, tehát azért gyilkolt, mert nem velünk van. A brit baloldali napilap, a Guardian cikke szerint a trollhadseregek időt, energiát nem kímélve sorban hozták létre az álprofilokat a közösségi médiában, hogy azokra mutogatva bizonygassák igazukat. Pedig ezeket az állításokat – ahogy az a fenti rövid összefoglalóból is kiolvasható – egyelőre semmi nem bizonyítja, de ha valamelyik vád a jövőben mégis igazolást nyerne, az sem változtatna azon, hogy megfogalmazásának pillanatában, vagyis hétfőn, még minden alapot nélkülözött. A tisztánlátást nehezítette még, hogy a támadás pillanatában többmilliós követőtáborral rendelkező hírességek osztottak meg (vagy tovább) téves információkat, például hogy többen is lövöldöznek. Az álhírek aztán felbukkantak és esetenként órákon keresztül futottak a Google kiemelt találatai, valamint a Facebook ún. safety check (krízishelyzetek idején a kapcsolatteremtést megkönnyítő) oldalán is.

A Guardian rámutat: a trollok sikeresen térítették el a vélhetően főleg a megosztások számát, relevanciáját és az idézettséget figyelembe vevő (de valójában titkos) algoritmusokat abba az irányba, hogy az ügy pillanatok alatt átpolitizálódjon, és így propagandaeszközzé váljon, ahelyett hogy a valódi problémákról, így a konkrét mentési erőfeszítésekről vagy például a fegyvertartás visszásságairól folyna a diskurzus.

A Forbes című üzleti magazin online kiadása pedig azt szögezte le, hogy továbbra sem találtak valódi fogást az álhíreken az online mamutvállalatok – amivel a történtek fényében nehéz vitatkozni. Még elkeserítőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az érintett cégek márpedig komoly, de legalábbis annak tűnő erőfeszítéseket tettek és tesznek azért, hogy megszabaduljanak a hazug, félrevezető, és emiatt bizony potenciálisan életveszélyes tartalmaktól. Jelentős anyagi és emberi erőforrást fordítanak arra, hogy képesek legyenek detektálni és legalább megjelölni az álhíreket; mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, hús-vér moderátorokat, nem utolsósorban pedig kemény dollármilliárdokat állítottak az ügy szolgálatába – egyelőre eredmény nélkül. (Ezekről az ígéretes kezdeményezésekről például itt és itt írtunk korábban.)

Mindez nekik maguknak is feltűnt, a Facebook és a Google is közleményt adott ki az ügyben, melyben egyrészt ímmel-ámmal elismerték felelősségüket, és bocsánatot kértek a történtekért, másrészt a szokásos módon megígérték, hogy a jövőben még jobban fognak működni az algoritmusaik, hogy még ritkábban fordulhasson elő hasonló. Ennél azért jóval megnyugtatóbb, hogy a Facebook további nem kevesebb, mint ezer úgynevezett kurátor (azaz emberi tartalomfelügyelő, moderátor) csatasorba állítását jelentette be, és ez azon a korábban beharangozott háromezren felül értendő, akiknek hadba hívásáról még májusban, az amerikai elnökválasztási kampányba történő állítólagos orosz „bekavarás” kapcsán érkeztek hírek. Érdekesség egyébként, hogy éppen ennek a kampánynak a végső nyertese, azaz maga Donald Trump, a Fehér Ház jelenlegi lakója érte el, hogy az internet addig jórészt hárító óriásai érdemben foglalkozzanak az álhírekkel. Ugyanis Trump volt az, aki rendszeresen hazugsággal vádolta a fősodrú médiát, és egyben az is ő volt, akinek sajtóbeli támogatóit többször kapták már fake news terjesztésén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.