Vérfürdő Vegasban: álhírek nehezítik a tisztánlátást

Még mindig képesek eluralni a médiát és a Facebookot a minden valóságalapot nélkülöző hamis információk, a legnagyobb krízisek idején is.

Ijesztő rendszerhibára világított rá ismételten a hétfői Las Vegas-i mészárlás az amerikai és a globális média működésében. Abban sajnos immár semmi meglepő nincs, hogy az internet sötét bugyrait azonnal elárasztották a teljesen légből kapott vagy – ami talán még rosszabb – féligazságokon nyugvó álhírek, az azonban már finoman szólva is aggasztó, hogy minden igyekezet ellenére ezek még mindig utat találnak maguknak a mainstreambe is. Konkrétabban és elsősorban a két toronymagasan legfontosabb online tartalomterjesztő platform, a Facebook és a Google hírfolyamaiba, méghozzá kiemelt, sőt elvileg szerkesztett felületekre is.

Mielőtt továbbmennénk, álljon itt röviden, mi is történt hétfőn:

Ehhez képest különféle, politikailag-világnézetileg szélsőségesen elfogult, és/vagy közismerten álhíreket terjesztő weboldalakon (meg a hozzájuk tartozó fórumokon) azonnal megjelent, hogy az elkövető – akit ráadásul eleve tévesen azonosítottak – egyik, avagy másik nagy amerikai párt híve, tagja, elvakult rajongója Hillary Clintonnak/Donald Trumpnak, elkötelezett fasiszta/antifasiszta, tehát azért gyilkolt, mert nem velünk van. A brit baloldali napilap, a Guardian cikke szerint a trollhadseregek időt, energiát nem kímélve sorban hozták létre az álprofilokat a közösségi médiában, hogy azokra mutogatva bizonygassák igazukat. Pedig ezeket az állításokat – ahogy az a fenti rövid összefoglalóból is kiolvasható – egyelőre semmi nem bizonyítja, de ha valamelyik vád a jövőben mégis igazolást nyerne, az sem változtatna azon, hogy megfogalmazásának pillanatában, vagyis hétfőn, még minden alapot nélkülözött. A tisztánlátást nehezítette még, hogy a támadás pillanatában többmilliós követőtáborral rendelkező hírességek osztottak meg (vagy tovább) téves információkat, például hogy többen is lövöldöznek. Az álhírek aztán felbukkantak és esetenként órákon keresztül futottak a Google kiemelt találatai, valamint a Facebook ún. safety check (krízishelyzetek idején a kapcsolatteremtést megkönnyítő) oldalán is.

A Guardian rámutat: a trollok sikeresen térítették el a vélhetően főleg a megosztások számát, relevanciáját és az idézettséget figyelembe vevő (de valójában titkos) algoritmusokat abba az irányba, hogy az ügy pillanatok alatt átpolitizálódjon, és így propagandaeszközzé váljon, ahelyett hogy a valódi problémákról, így a konkrét mentési erőfeszítésekről vagy például a fegyvertartás visszásságairól folyna a diskurzus.

A Forbes című üzleti magazin online kiadása pedig azt szögezte le, hogy továbbra sem találtak valódi fogást az álhíreken az online mamutvállalatok – amivel a történtek fényében nehéz vitatkozni. Még elkeserítőbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy az érintett cégek márpedig komoly, de legalábbis annak tűnő erőfeszítéseket tettek és tesznek azért, hogy megszabaduljanak a hazug, félrevezető, és emiatt bizony potenciálisan életveszélyes tartalmaktól. Jelentős anyagi és emberi erőforrást fordítanak arra, hogy képesek legyenek detektálni és legalább megjelölni az álhíreket; mesterséges intelligenciát, gépi tanulást, hús-vér moderátorokat, nem utolsósorban pedig kemény dollármilliárdokat állítottak az ügy szolgálatába – egyelőre eredmény nélkül. (Ezekről az ígéretes kezdeményezésekről például itt és itt írtunk korábban.)

Mindez nekik maguknak is feltűnt, a Facebook és a Google is közleményt adott ki az ügyben, melyben egyrészt ímmel-ámmal elismerték felelősségüket, és bocsánatot kértek a történtekért, másrészt a szokásos módon megígérték, hogy a jövőben még jobban fognak működni az algoritmusaik, hogy még ritkábban fordulhasson elő hasonló. Ennél azért jóval megnyugtatóbb, hogy a Facebook további nem kevesebb, mint ezer úgynevezett kurátor (azaz emberi tartalomfelügyelő, moderátor) csatasorba állítását jelentette be, és ez azon a korábban beharangozott háromezren felül értendő, akiknek hadba hívásáról még májusban, az amerikai elnökválasztási kampányba történő állítólagos orosz „bekavarás” kapcsán érkeztek hírek. Érdekesség egyébként, hogy éppen ennek a kampánynak a végső nyertese, azaz maga Donald Trump, a Fehér Ház jelenlegi lakója érte el, hogy az internet addig jórészt hárító óriásai érdemben foglalkozzanak az álhírekkel. Ugyanis Trump volt az, aki rendszeresen hazugsággal vádolta a fősodrú médiát, és egyben az is ő volt, akinek sajtóbeli támogatóit többször kapták már fake news terjesztésén.