Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet július 11-ei dátummal tette közzé „részletes” jelentését az áprilisi országgyűlési választás kapcsán. A médiáról szóló fejezet nem tartalmaz új elemeket a korábbi jelentésükhöz képest – az arra vonatkozó álláspontunkat már megfogalmaztuk.
Új elem a média politikai napirendjének vizsgálata, ennek kapcsán néhány hiányosságra érdemes felhívni a figyelmet, amely más megvilágításba helyezi a szervezet megállapításait. Az EBESZ elemzése nem volt teljes körű, módszertana nem átlátható, ezek együttesen pedig lehetetlenné teszik megalapozott következtetések levonását.
A legnagyobb probléma, hogy médiaelemzésük felületes, ami két szempont kapcsán rajzolódik ki. Egyrészt mindössze öt televíziócsatorna és öt nyomtatott sajtótermék esetében vizsgálódtak, internetes médiumok körében egyáltalán nem. Napjainkban lehetetlen átfogó médiaelemzést készíteni a netes sajtótermékek vizsgálata nélkül. Másodszor: a vizsgálat időtartama sem a teljes kampányidőszakot ölelte fel, hiszen csak március 11. és április 6. között figyelték a kiválasztott médiumokat, a hivatalos kampányidőszak azonban már február 15-én elkezdődött.
A csatolt módszertan hiánya miatt nem derül ki az elemzésből, hogy az egyes szereplőket hogyan kategorizálták, az pedig végképp nem, hogy mi alapján sorolták be az egyes híreket pozitív-negatív kategóriába.
A Nézőpont Intézet – pontosan az összehasonlíthatóság végett – negyedévente elkészíti híradóelemzését, amely átlátható módszertan mellett vizsgálja a kiválasztott csatornák hírműsorait. Elemzéseink reményeink szerint árnyaltabb és részletesebb képet adnak a hírműsorok tartalmáról, szerkesztési jellemzőiről. Ajánljuk a korábbi és a hamarosan megjelenő híradóelemzésünket mindazoknak, akik nem csak 16 sorból álló kvantitatív elemzésre kíváncsiak.
