Felgyorsult világunkban az internetes hírportálok az információszerzés egyik vezető formái, azonban néha úgy tűnik, az ebből fakadó felelősségük teljes felismerése még nem történt meg.
Sokszor csak arra van ideje az internetezőnek, hogy a címeket, esetleg a cikkekhez tartozó rövid összefoglalókat olvassa át, és a számára legérdekesebbnek tűnő írásokra kattintson rá. A címadás egyszerre két funkciót is ellát. Egyrészt elég érdekesnek kell lennie ahhoz, hogy az olvasó megnézze a cikket, így generálva bevételt az oldalnak. Ennek nyomán születnek meg az egyre inkább hatásvadász címek, hiszen az egyes portáloknak érdeke, hogy minél több kattintást érjenek el.
Azonban a több tucat megjelenő címből nem mindenre kattint rá az olvasó, így csak annyi üzenet jut el hozzá az adott tartalomból, amennyit a cikk címe tartalmaz. A második funkció tehát az üzenettovábbítás. Sok esetben még a cikk elolvasása után is csak a címben foglalt üzenet rögzül. Ennek nyomán pedig érthetővé válik a felelősség kérdése.
Szélsőséges esetekben a cím egyáltalán nem felel meg a tartalomnak. Álljon itt egy példa az Index híreiből. Augusztus 4-én jelent meg a következő címmel egy cikkük: „A fideszesek békések, de a zsidókkal szembeni erőszakkal engedékenyek”. Az említett cikk a Political Capital és az Ipsos kutatási eredményeit mutatja be, úgy, hogy a címben foglalt állítás nem került alátámasztásra. Ráadásul a hivatkozott kutatásból más következtetések vonhatók le, hiszen a Fidesz szavazói és a baloldali pártok szavazói között nincs szignifikáns eltérés az említett kérdésben, mindössze 1-1 tizednyi. Azonban ha már ezt kiemeljük, akkor érdemes megjegyezni, hogy az adatok szerint az MSZP szavazói ugyanekkora mértékben térnek el a Fidesz szavazóitól az erőszak irányába, tehát még inkább elfogadják azt az említett csoporttal szemben.
A fenti csak egy kiragadott példa, mégis számos esetben találkozunk hasonló „megoldásokkal”. El kell fogadni: az internetes újságírás tartalmi szempontból nem különbözhetne a nyomtatottól. És nem is különbözik, legalábbis a médiatörvény szabályozása szerint. A napilapok és az internetes hírportálok is sajtóterméknek minősülnek, így ugyanazon szabályozás alá esnek – helyesen.
