Kárpát-medencei magyar „minikolónia” Tokióban

A 176 fős magyar olimpiai csapat tagjai mellett a tizenötöt alig meghaladó számú külhoni magyar származású sportoló és edző vesz részt a tokiói olimpián. Kárpát-medencei körkép, amelyből kiderül, hogy a térségből nemcsak minden korábbinál kisebb létszámú küldöttségek érkeznek a japán fővárosba, de a magyarság jelenléte is csökkenőben.

Szőcs Bernadette Fotó: MTI/Kovács Tamás

Magyarország szomszédai közül Ukrajna indíthatja a legnagyobb létszámú sportolói gárdát a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokra: 158 sportolót 25 sportág 30 versenyszámában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz 1993-ban csatlakozó ország az 1994-es téli olimpián mutatta meg magát először önállóan a világnak, két évre rá pedig, az atlantai nyári játékokon aratta eddigi legnagyobb sikereit. A centenáriumi olimpián a még a szovjet struktúrákon izmosodott ukrán sport kilenc aranyéremmel, öt ezüsttel és kilenc bronzzal zárt, azóta viszont folyamatosan csökken a „termés”, legutóbb, Rio de Janeiróban már csak két aranyra futotta, öt ezüst és négy bronz mellett. Az idei küldöttség az eddigi legkisebb létszámú, soraiban egyetlen kárpátaljai sportolóval, a párbajtőrvívó Anatolij Herejjel, illetve édesapjával, idősebb Anatolij Herejjel, a válogatott egyik edzőjével. Esetükben erős túlzás lenne magyar identitásról beszélni, de információink szerint értenek magyarul. Ha ez értesülés bármiféle segítséget is jelenthet a magyar vívóknak…

Népesség szempontjából Románia küldöttsége következik, ahol a keretlétszám az utolsó pillanatban haladta meg a százat, miután a női teniszezők csoportos visszalépése – Simona Halep, Sorana Cîrstea, Irina Begu și Patricia Țig sérülésre hivatkozva lemondta az olimpiai szereplést – Mihaela Buzărnescu engedélyt kapott a nemzetközi szövetségtől az egyéni versenyben való indulásra. Ezzel a keleti szomszéd némileg meghaladta a négy évvel ezelőtti mélypontot, amikor mindössze 96 sportoló indítására szerzett jogot, a számok azonban ezúttal némileg félrevezetők. A tokiói 101-es keretbe a húzóágazatnak számító evezés ugyanis 36 személyt ad, a ritka kivételként olimpiai szerepléshez jutó labdarúgás pedig 18 plusz négyet. Az eredményességi elvárások is ehhez mérten visszafogottak, a szakemberek négy-hat érem megszerzését tartják reálisnak, aranyat pedig legfeljebb az evezéstől remélnek. Összehasonlításként: négy éve egy-egy-három volt az éremsor, míg a legnagyobb éremszüretet a szocialista országok többségét nélkülöző 1984-es Los Angeles-i játékok hozták. Az akkori húsz aranyéremből a tornász Szabó Kati egymaga négyet szerzett.

Idén a romániai magyarság is mélyen alulreprezentált a keretben, mindössze hárman képviselik a legnagyobb létszámú külhoni magyar közösséget. Közülük a világranglista 26. helyén lévő asztaliteniszező, a marosvásárhelyi származású Szőcs Bernadette a legismertebb. A sepsiszentgyörgyi birkózó, Incze Krisztina élete első olimpiájára készül, kedvező sorsolás esetén pontszerzésre is képesnek tartják. A kolozsvári Miklós Andrea atlétikában, 400 méteres síkfutásban kapott rajtengedélyt, ő Rió után másodszor próbálkozhat az olimpián.

A román keret legelismertebb tagja a marosvásárhelyi birkózóbíró, Gyarmati Ferenc, akit a világ legjobb bírójának is választottak már. Az ötödik olimpiájára készülő, 41. életévében járó tornász, Marian Drăgulescu edzője, Gáll István Csaba tornászedző ebben a minőségében hatodik olimpiájára utazott, miután 1976-ban Montrealban tagja volt a hatodik helyezett román csapatnak.

Szőcs Bernadette
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szerbia 85 fős küldöttségében mindössze két magyar, Szilágyi Csaba úszó és Nemes Máté birkózó kapott helyet. Kvótára hajtott Nemes testvére, az ugyancsak birkózó, vb-címmel is rendelkező Viktor is, de ő végül nem ért révbe. Biztos indulói pozíciót mondott viszont vissza a teniszezők világranglistáján momentán 57. Györe László, akit a versenyek indulói tábláján Laslo Djere néven érdemes keresni. A zentai születésű 26 éves fiatalember inkább a kitzbüheli salakpályás versenyt részesíti előnyben az évnek abban az időszakában.

A legtöbb magyart a legkisebb létszámú, a 12 sportágban mindössze 39 fős olimpiai küldöttséget útnak indító Szlovákia kerete sorakoztat fel, bár a besorolással itt is csínján kell bánni. Forrásaink szerint az alsószeli származású ökölvívó Csemez András és edzője, a galántai Kovács Kid Tamás esetében nem lehetnek kérdőjeleink. A kajakosok tömörítik a legtöbb magyar, illetve magyar gyökerekkel rendelkező versenyzőt: egyéniben Gelle Péter, a négyes tagjaként Botek Ádám, a somorjai Zalka Csaba pedig ezúttal edzőként utazik. Mellettük ott lesz a parton Likér Péter is. A teniszezők mezőnyében indul az ATP 99. helyezett Gombos Norbert, a sportlövőknél pedig Varga Erik. Közülük is kikerülhet az, aki tovább növeli az olimpiai mozgalomban 1993 óta jelen lévő ország kilenc aranyból, tizenkét ezüstből és hét bronzból álló „nyári” éremkollekcióját.