A ménesek kihajtása egyidős Mezőhegyesen a katonai ménesintézettel. Már a 18-19. század fordulójáról léteznek feljegyzések róla, hogy a híres vadászatok, vagy a bécsi udvarból érkező rangos vendégek tiszteletére – nem hétköznapi látványosságként is – kihajtották a mezőhegyesi méneseket – ezt az érdekességet osztotta meg a hírportállal Tarkó Gábor iskolaigazgató, helytörténész a verőfényes szombat délelőttön a helyszínen várakozva, hogy kihajtsák a karámokból a legelőre a nóniusz és a gidrán méneseket – derül ki a cikkből.
Kihajtották a mezőhegyesi méneseket + videó
Látványos esemény, amikor Szent György napján először hajtják ki téli szálláshelyeikről az állatokat.

A 20-i ménesben lévő állomány már várta a nagy pillanatot, patáik alatt porzott a karám földje, az állatok kicsit félve szemlélték a látogatókat, ám amikor a kapuk kitárultak előttük, dübörögve robogtak át a frissen zöldellő legelőre.
A lovas szakemberek a helyszínen elmondták, majd húsz gidrán tenyészkanca, valamint hat csikója és harmincegy nóniusz tizenhat csikója élvezhette a nagy pillanatot Szent György napján és kóstolhatta meg a 74 hektáros legelőterület ínyencségeit.
A helyszín, a 20-i ménes a hét minden napján látogatható, így ezen a napon is családok, kerékpáros turisták érkeztek, hogy a felújított, modern környezetben rácsodálkozzanak a XXI. századi lótartás bemutató ménesének istállóira, ismerkedjenek a nóniuszokkal, a gidránokkal.
[gallery ids="9708302,9708296,9708299,9708293,9708287,9708290,9708284,9708281"]
– Mindenkihez kegyes volt az időjárás, napsütésben legelésztek a lovak, ám volt néhány, például a fogatlovak, ők az istállóban csikóikkal fogadták a dicséreteket a látogatóktól.
– Rend, fegyelem, tisztaság – summázta egy családjával érkezett férfi, majd közelebbről is megismerkedett Úrnővel és kiscsikójával (aki egészen jól viselte a simogató érintéseket), Rézvirággal és Vilmával. A fogatlovak végzik egyébként a mindennapok tennivalóit a majorban, a csikók pedig szokják mellettük a napi munkát.
Az igazi tavaszkezdet
A néphagyomány április hónapját Szent György havának nevezi, a hónap 24. napját pedig sárkányölő Szent György ünnepének tartja. Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok legelőre történő első kihajtásának a napja. Az igazi tavasz kezdetét is jelző pásztorünnep eredete az ősi római időkre vezethető vissza.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.














