Megvan a hatodik arany – Szabó, Kozák kajakduó

Óriásit lapátolva aranyérmet nyert 500 méteren a kajakkettősök női versenyében Szabó Gabriella és Kozák Danuta!

2016. 08. 16. 12:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Szabó és Kozák: hogyan működhet ez ennyire jól? PORTRÉ
A kajakos aranydélután a győzelemig, PERCRŐL PERCRE
– A teljes magyar
riói program

Jöhetett itt betegség, rosszullét, hasmenés, a napnál is világosabb: jelenleg nincs jobb női páros a világon Szabó Gabriella és Kozák Danuta kettősénél. A világ- és Európa-bajnoki címvédő egység Rióban megszerezte az olimpiai aranyat is – a magyar csapat hatodik idei ötkarikás elsőségét –, Kozák pályafutása harmadik, Szabó második olimpiai győzelmét könyvelhette el.

A magyar csapat tegnap még félve nyilatkozott az esélyekről, Kozák rosszulléte ugyanis keresztül húzhatta a számításokat, ám szerencsére a csapat orvosi stábja tökéletes munkát végzett: estére már jobban volt a versenyző, aki igyekezett minden erejét mozgósítva tolni a hajót a fináléban Szabó Gabriella alá.

A rajtból a német és a magyar egység jött ki a legjobban – ilyen sorrendben –, s az első 200 méteren Franziska Weber és Tina Dietze is lapátolt az élen, ám a magyarok fehér hajója 250 méternél átvette a vezetést. Nagyon lehetett érezni a négy versenyző mozgásán, hogy abszolút nincs lefutva még ez az ütközet. Négyszáz méternél a németek indítottak egyet, Szabóék képesek voltak reagálni rá, s hatalmas hajrával mindössze néhány centivel maguk mögé utasították a német egységet.

Az arany biztosan jó orvosság lesz Kozáknak, szükség is lesz rá, hiszen a nemzet Danája még két számban kell hogy versenyezzen az ötkarikás játékokon, 500 méter egyesben és a női négyes tagjaként. Az éremátadás után egymás kezét fogva hallgatták Himnuszunkat a hölgyek, akiknek nem győzünk szívből gratulálni.

Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa 2004-es olimpiai csúcsa a végzetesen kifáradt lányok versenyében nem dőlt meg, de ez nem érdekes, az már annál inkább, hogy a magyar hajó 51 ezredmásodperc előnnyel érte el a virtuális fehér vonalat.

Nyilatkozatok

Szabó Gabriella: – Én sem tudom, honnan volt erőnk a végén, de azt tudtuk, hogy az utolsó 20 méteren dől el minden, akkor indították a németek a támadást. Nem lehet elképzelni, hogy milyen bizalom van közöttünk Danutával.
Kozák Danuta: – Hát igen, kemény éjszaka volt a tegnap előtti, amikor hétfőn az előfutam után beértünk a pályáról Gabinak úgy kellett visszavonszolnia engem a stéghez. Ma sem voltam 100 százalékos állapotban, Gabi csapása és lelke vitt be minket.

Már aranyéremmel a nyakukban a következő szavakkal álltak az M4 Sport rendelkezésére:

Kozák Danuta: – Az, hogy itt állhattunk egymás mellett a dobogón, egy megvalósult álom. Boldog születésnapot kívánok Gabinak.

Kozák Danutának tehát már három olimpiai aranyérme van, Szabó Gabriellának pedig kettő, aki viccesen beszélt arról, hogy klubja, a BHSE szakosztály-igazgatóját, Horváth Gábort befogta a házi ranglistán.

Storcz Botond szerint a folytatás szempontjából is rendkívül fontos, hogy a Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakpáros győzött kedden 500 méteren a riói olimpián. A felnőtt válogatott vezetőedzője az MTI-nek úgy nyilatkozott, ha nincs Kozák Danuta betegsége, nagyobb előnnyel nyert volna a kettős. „De teljesen mindegy, mennyivel nyertek...” - tette hozzá. „Nekem az volt a benyomásom, hogy egy ilyen múló rosszullét leginkább a magabiztosságot tudja elvenni, ők joggal bíztak abban, hogy az elvégzett munka elég arra, hogy olimpiai bajnokok legyenek. De egy ilyen, előre nem számolt malőr kicsit az ember kedvét el tudja csúfítani. Az egészséges önbizalmat képes egy kicsit megtépázni. De Danuta tegnap dél óta egészséges.” - mondta Storcz Botond. „Danutának még két, Gabinak egy versenyszáma van, mindkettőben címvédőként indulnak, nagyon nagy lelki pluszt jelent, hogy nyertek. Többet, mintha ugyanennyivel másodikak lettek volna...” - mondta Storcz Botond.

Szabó Gabriellával tavaly a Magyar Diáksport Napján találkoztunk, akkor így vallott sportpályafutása kezdeteiről:

- Úszni kezdtem három-négy éves koromban, így az úszótáboros élmények kezdettől fogva meghatározták a sporttal való kapcsolatomat. Amikor kicsi voltam, a medence aljáról felhúzható játékokkal motiváltak minket, vagy karikákat kellett átúsznunk. Játékos volt az első sportágválasztásom. Amikor jött a kajak, kilencéves voltam. Jó érzés volt kitűnni az osztálytársaim közül, szívesen vittek iskolai versenyekre. Öröm látni, hogy a mostani diákok is ugyanúgy élvezik a versengést, mint annak idején én. Jelen pillanatban úgy készülünk a riói olimpiára, hogy bár megvannak a kvóták, a csapatba kerülésért folytatott harcba mindenki tiszta lappal indul a válogatottból. Nekem is volt már olyan olimpiai felkészülésem, hogy a semmiből tűntem föl. A név és az elért eredmények nem számítanak. Jövőre négy hazai válogató lesz, ott kell bizonyítanunk, méghozzá világszínvonalon. Bárki felbukkanhat, vagy megerősödhet egy aktuális ellenfél.

Előzőleg Vasbányai Henrik kenuzott 1000 méteren, szépen haladt a vezető hármas mögött, és bár jól hajrázott, a szlovák színekben szereplő Farkas Vincent még nála is erősebb volt ebben a műfajban, így végül negyedik lett a futamban. Utólag viszont kizárták (tilos farvízen haladni), így nem mondhatja el magáról, hogy élete első, felnőttvilágversenyen elért eredménye egy olimpiai tizenkettedik helyezés.

Vasbányai Henrik: – Az igazság az, hogy nagyon fájtak a pályák, az előfutamtól kezdve bezárva most a B-döntőig mindegyik megviselt. Most arra figyelek, hogy ne kerüljek padlóra, nem engedhetem meg magamnak, hiszen van még egy párosverseny. A folytatásban a mostani tapasztalatok alapján annyiban változtatunk talán a taktikánkon, hogy nem engedjük el annyira a mezőnyt, mint amennyire szoktuk” – nyilatkozta a B-döntő után Vasbányai.

Az aranyfutamot követően Douchev-Janics Natasa kajakozott a sprintszámban, 200 méteren. Az ötös pályán alaposan körülnézve nyerte meg a B döntőjét, ezzel kilencedik lett az olimpián. Tükörsimán nyert, még be is rúgta a hajóját, de erre nem volt szükség.

A magyar vonatkozású programzáráson Kopasz Bálint, 19 éves kajakosunk, juniorvilágbajnok volt érdekelt 1000 méteren a B döntőben. Remek rajtja után kicsit visszaesett, sokáig tartotta negyedik helyét, amiről 750-nél eggyel előrébb lépett, 1000-nél pedig még eggyel, még a kanadai sztárt, Adam van Koeverden első helyét is veszélyeztette. Összességében kilencedikként zárt tehát, minden elismerés megilleti.

A kenu egyesek versenyében egyébként megvédte címét a német Sebastian Brendel, ahogy női K1-200 méteren az új-zélandi Lisa Carrington is.

A sportág 1936 óta szerepel az olimpia műsorán, igaz akkor még csak négy számot – a férfiak számára K1, K2, illetve C1, C2 1000 méteres versenyt – rendeztek. A magyar kajakosok és kenusok korábban összesen 22 arany-, 29 ezüst- és 26 bronzérmet szereztek. Az első bajnoki cím Fábián László és Urányi János nevéhez fűződik: a kajakpáros az 1956-os melbourne-i játékokon 10 000 méteren végzett az élen. A legeredményesebb versenyző a Londonban is csapattag Douchev-Janics Natasa, valamint Storcz Botond jelenlegi vezetőedző, továbbá Kovács Katalin és Kammerer Zoltán, ők mindannyian három aranyérmet szereztek a korábbi játékokon. Kovácsnak ezenkívül van öt ezüstje is, Douchev-Janicsnak két ezüstje és egy bronza, Kammerernek pedig egy ezüstje. Legutóbb, Londonban három aranyérmet gyűjtött a sportág: győzött a női kajaknégyes, valamint a Dombi Rudolf, Kökény Roland kajakos duó 1000 méteren és Kozák Danuta egyesben 500 méteren.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.