Szívszorító izgalmak a dorozsmai pályáért

A foci zavaros pénzügyei még az egyesület megszűnése után is visszarúgnak. Már két éve csak múlt időben beszélhetünk a Szeged LC-ről, de a felhalmozott adósság napjainkban is izgalomban tartja a helyi közvéleményt. Az egész labdarúgó-társadalom számára tanulságos lehet az a történet, aminek forgatókönyvét Szeged-Dorozsmán szerkesztették.

-LABDARÚGÁS-
A pálya tulajdonosai levélben kérték a dorozsmai klub vezetőitől, hogy havi százezer forintos bérleti díjat fizessenek, mert ellenkező esetben más sportegyesületnek adják oda. Ezt a felszólítást a klubvezetők azzal utasították vissza, hogy ingyenes használati jog illeti meg a sportolókat, tájékoztatott a már botránykőnek számító eset újabb fordulatáról a dorozsmai részönkormányzat soros elnöke, Tóth József, aki a sportkör helyettes vezetője is. Ennek ellenére sem hárult el a veszély, hogy a százéves klub stadionjával olyan történjen, ami miatt a dorozsmaiak engedetlenségi mozgalmat indítsanak.
A dorozsmai focipálya tulajdonjogát 2001 tavaszán nyílt árverésen szerezte meg négy magyar állampolgár, annak fejében, hogy nekik hetvenmillió forinttal tartozott a Szeged LC. Amikor a létesítményt értékesíteni akarták, a szegedi profi labdarúgó-egyesület már rég megszűnt, mert az adóssághalmazzal a vezetők nem tudtak mit kezdeni. A tartozások szálai több csoporthoz is elvezettek, talán ezért is sikkadt el Magyarország első és mindmáig egyetlen labdarúgó-pályájának árverése. A gyászos történet gyökerei a kilencvenes évek közepéig nyúlnak vissza, amikor néhány focimániákus olajmágnás meg akarta mutatni a világnak, pénzzel nemcsak luxuspalotát lehet építeni, hanem focicsapatot is. Az akkor megyei I. osztályú Dorozsmát tőkeinjekciókkal annyira felerősítették, hogy négy év alatt feljutott a profiligába. Ahogy a sikerküszöböt átlépte, az egyesület Szeged LC néven beköltözött a Tisza-parti stadionba. A gaz pedig egy év alatt benőtte a pályát, mert nem használták.
Azonban a szétválás előtt a Szeged LC megszerezte az állami kincstártól a dorozsmai pálya tulajdonjogát. Erre az eseményre Tóth József szomorúan emlékszik vissza, és azt hangsúlyozza, semmilyen kulisszatitkokról nem tud, a Szeged LC vezetői nem avatták be a dorozsmaiakat a különleges tranzakcióba. Későn ébredtek, de akkor a bíróságon támadták meg az ügyletet. Eddig minden pert elveszítettek, most a Legfelsőbb Bíróság döntésére várnak. A Tisza-parti város főjegyzőjének, Mezey Róbertnek a tranzakcióról az a véleménye, hogy a Szeged LC egykori vezetői ügyesen használták ki a törvényes lehetőségeket, mert a paragrafusok nem voltak szinkronban.
Ma már persze késő bánkódni ezen, inkább a drukkerek arra figyelnek, a stadiont ne húzzák ki a dorozsmai sportélet alól. Időközben a focicsapat feljutott a megyei I. osztályba, a régió egyik legeredményesebb utánpótlásbázisa lett. Épp ezért is tartottak stadionügyben lakossági fórumot, hiszen a helybéliek ma sem értik, hogy kerülhetett a pálya magántulajdonba. Még a nyáron a tulajdonosok felajánlották, kilencvenmillió forintért visszaadják a stadiont Dorozsmának, de ezt a szándékot ugyanúgy utasították el, mint a bérletezési felhívást. A dorozsmai részönkormányzat elnöke a békesség híve, még abban a tudatban sem szeretne a pályatulajdonosok ellen háborút indítani, hogy a városi önkormányzat birtokvédelmet biztosított a klubnak. Ez azt jelenti, onnan nem űzhetik ki a játékosokat, és a zöld gyepen sem húzhatnak fel áruházat, mint amiről a helybeliek suttognak. Az ügy megnyugtató megoldását Tóth József abban látná, ha a város vásárolná vissza a stadiont.
Az érem másik oldala, hogy a pálya gazdái nemcsak azt a hetvenmillió forintot bukták el, amit a Szeged LC-nek kölcsön- adtak, hanem kifizették a megszűnt egyesület tizenhárommillió forintos APEH-tartozását is. A stadionnal viszont egyelőre nem tudnak mit kezdeni…